Calcio Catania

A labdarúgás Cataniában az 1900-as évek elején vált ismertté. Az angol teherszállító hajók legénysége ismertette a helyiekkel a játékot. 1901. május 2-án a Messina ellen játszották. A klub neve Royal Yacht Catania volt és a helyi legénység játszottak benne.

Ez csupán hobbi szintű csapat volt. A hivatalos, szakmai stábbal rendelkező egyesületet 1908. június 19-én alapította az olasz filmrendező Gaetano Ventimiglia és Francesco Sturzo d'Aldobrando. A név pedig A.S. Educazione Fisica Pro Patria lett, amit két évvel később Unione Sportiva Catanesére módosítottak.

Az Észak-Olaszország csapatainak rendezett bajnokságban nem, ám helyi kisebb tornákon részt vett a csapat, mint a Lipton, Sant' Agata és Agordad kupa. Az első világháborút követően a Coppa Federale Siciliana tornán vettek részt. 7 évvel később a Campionato Catanesében játszottak, amit az 1928–1929-es szezonban meg is nyertek. Ahogy feljutottak, a klub neve is megváltozott Società Sportiva Cataniára. Az 1933–1934-es szezonban, magabiztosan, mindössze 14 kapott góllal zártak és a rájátszást is sikerrel vették így a Serie B-be kerültek. Első szereplésük rögtön egy 3. helyet eredményezett (holtversenyben a Pisa csapatával). Ekkor ismét névváltoztatás következett, mégpedig Associazione Calcio Fascista Cataniára. A jó teljesítmény nem tartott sokáig, 3 évadot követően kiestek. Mindössze 3 meccset sikerült megnyerniük és a legrosszabb gólaránnyal az utolsó helyen végeztek. 1943-ban ugyan megnyerték csoportjukat ám a rájátszásból a szövetség kizárta őket.

A második világháborút követően egy helyi versenyt (Campionato Siciliano) rendeztek. A szezon végén a csapat egyesült a városi Elefante Cataniával. Ez 1946-ban történt, amit a Catania újraalapításának is mondanak. A klub megtartotta a Catanese nevet és visszakerülhettek a Serie C-be.

Egy évvel később egy harmadik klubbal, a Virtus Cataniával ismét egyesültek és Club Calcio Catania néven folytatták tovább. Az első elnök Santi Manganaro-Passanisi volt, aki korábban a Catania elnöke volt. Három év múlva felkerültek a másodosztályba. Ekkor olyan nevek játszottak a csapatban mint Goffi, Messora, Ardesi és Prevosti.

Egyre jobb eredményeket értek el, 1953-ban a Legnano ellen rájátszást játszhattak, mivel egyenlő pontszámmal végeztek a 2. helyen. A rájátszást a lombardiai klub nyerte végül 4–1-re. Egy évre rá már bajnokként jutottak fel történetük során először az első osztályba.

Első idényükben a 12. helyen végeztek, de pénzügyi gondok miatt visszasorolták őket a Serie B-be (szintúgy mint az Udinesét). Nem jöttek a sikerek, mígnem Carmelo Di Bella vezetésével (aki korábban játékosként is szerepelt a csapatnál a 30-as években) 1960-ban a 3. hely megszerzésével ismét feljutottak. A második évad az A-ligában már sikeresebb volt mint az első. A 8. helyen végeztek és több kiemelkedő eredményt értek el. A két legemlékezetesebb a bajnoki címre hajtó milánói kettős, az Inter 2–0-s és a Milan 4–3-as legyőzése volt. Az évek során stabil középcsapattá vált a Catania. A klubnál játszott ekkor az olasz középpályás Alvaro Biagini, valamint a brazil Cinesinho és mellette a két meghatározó szélső Carlo Facchin és Giancarlo Danova is. A szezon végén ezúttal is nyolcadikok lettek, olyan csapatokat legyőzvén mint a Juventus vagy a Fiorentina. Nagy meglepetésre egy évvel később a 17. helyen kiestek.

1967-ben egy jó szezont követően a 3. helyen zárt a csapat. A rivális Palermo ellen mindkét mérkőzést sikerült megnyerniük. Három évvel később sikerült a feljutás. Holtversenyben a legkevesebb gólt kapták (19-et). Nem volt sikeres a következő év az élvonalban. Összesen 18 gólt lőttek és az utolsó helyen ismét kiestek. 1974-ben a Serie B-ből is kiestek, ám - csupán egy vereséget szenvedve - hamar visszajutottak a másodosztályba. Ezután több bizonytalan év következett, ingadoztak a másod- és harmadosztály között, mígnem 1983-ban a Milan és a Lazio mögött 3. helyen végeztek. Mivel pontegyenlőség esetén rájátszás dönt, így a Cremonese valamint a Como csapatával egy három mérkőzésből álló összecsapáson döntötték el a feljutást. Mivel csak a Cataniának sikerült nyernie (a másik két mérkőzés egyaránt 0–0-s döntetlen lett) feljutottak. A legkevesebb gólt kapták, összesen 21-et.

A sikert követően úgy tűnt stabilizálódik a klub helyzete ám egy év után a Serie B-be kerültek majd később a Serie C-be. A mélypont 1993-ban következett be, amikor is a szövetség pénzügyi problémák miatt feloszlatta az egyesületet. Ezek után jogi harcok következtek az ítélet ellen és végül a Cataniának adván igazat, engedélyezték a bajnokságban való indulást (a 6. osztályból). Hosszú idő után 2002-ben a rájátszás megnyerésével feljutott a csapat a Serie B-be.

Bővebben: Caso Catania

A 2003-as szezonban a klub botrányba keveredett, ami végül az egész liga rendszerét felborította. A történet lényege, hogy a Siena labdarúgója Luigi Martinelli egy meccses eltiltást kapott, amit követően ugyan a felnőtt csapatban egy mérkőzést kihagyott, a tartalék bajnokságban lejátszott. A rá következő Catania elleni bajnokin (a felnőtt csapatban) viszont pályára lépett. A szabály értelmében ez jogosulatlan pályára lépésnek minősül. A mérkőzés 1–1-es döntetlennel ért véget. A Catania illetve a helyi polgári bíróság a csapat győzelmét követelte, míg a szövetség jóváhagyta a pályán elért eredményt. Idő szűkében hamar döntést kellett hozni, és ennek értelmében maradhatott az egyesület a másodosztályban.

Bővebben: 2007-es olasz labdarúgóbotrány

Három év elteltével az ezüstérem megszerzésével az első osztályba jutottak. 2007. február 2-án a Catania-Palermo mérkőzést megelőzően rendbontás tört ki a szurkolók és a rendőrök között. Az összecsapásban egy rendőr életét vesztette. Eleinte úgy tűnt, hogy a bajnokságot törlik, később csak több zárt kapus mérkőzést rendeltek el. A helyzet kritikus volt, mivel nemrég 2006-ban is történt botrány a bajnokságban.

A csapat a 2017/2018-as szezonban a Serie C C csoportjában játszott, amelyben a második helyezést érte el a tabellán, és így osztályozót játszhatott a Serie B-be való feljutásért. Az osztályozó elődöntőéig jutott, ahol az AC Siena ellen játszott, ahol idegenben 1-0 arányban vereséget szenvedett a sienai csapattól, majd a második mérkőzésen Cataniaban 2-2-es döntetlen lett a rendes játékidő végeredménye, majd büntetőpárbajban maradt alul (3-4) a Calcio Catania, így összesítésben az AC Siena jutott az osztályozó döntőjében, és a Catania maradt a harmad osztályban.

2013. február 9. szerint.

# Poszt Név 1 K Alberto Frison 2 V Alessandro Potenza 3 V Nicolás Spolli 4 KP Sergio Almirón 5 V Alexis Rolín 6 V Nicola Legrottaglie 8 KP Fabio Sciacca 9 CS Gonzalo Bergessio 10 KP Francesco Lodi 12 V Giovanni Marchese 14 V Giuseppe Bellusci 17 CS Alejandro Gómez

# Poszt Név 18 V Błażej Augustyn 19 KP Lucas Castro 21 K Mariano Andújar 22 V Pablo Álvarez 24 KP Adrián Ricchiuti 26 CS Keko 27 KP Marco Biagianti (csapatkapitány) 28 KP Pablo Barrientos 29 K Pietro Terracciano 30 KP Amidu Salifu (kölcsönben a Fiorentinától) 32 CS Edgar Çani 33 V Ciro Capuano (csapatkapitány) 35 CS Souleymane Doukara