Bukaresti szerződés (1916)
A bukaresti szerződés a Román Királyság és az Antant hatalmak között jött létre, amelyet 1916. augusztus 17-én írtak alá a román fővárosban.[1] A szerződés meghatározta azokat a feltételeket, amelyek szerint Románia véget vet kétéves semlegességének, hadat üzen az antanthatalmak ellenségeinek és azonnal csatlakozik a világháborúhoz az Antant oldalán. Románia a háborúba lépésé feltételeként az Osztrák–Magyar Monarchia tartományaiból igényelt területeket és erre a szerződésben ígéretet is kapott. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a szerződés tartalmát titokban tartják, amíg az európai nagy háborút lezáró általános békemegállapodást meg nem kötik; egyben egyenlő jogokat biztosítanak a majdani béketárgyalásokon a román félnek a többi szerződővel.
Bukaresti szerződés (1916) | |
![]() | |
A szerződés politikai részének a harmadik oldala az aláírásokkal | |
Aláírás dátuma | 1916. augusztus 17. |
Aláírás helye | Bukarest |
Aláírók | ![]()
![]() |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bukaresti szerződés (1916) témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Greater_Rumania%2C_New_York_Times%2C_1919.jpg/220px-Greater_Rumania%2C_New_York_Times%2C_1919.jpg)
(az 1916-os szerződésben még nem ígérték Besszarábiát Romániának).
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Ausztria-Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei.svg/220px-Ausztria-Magyarorsz%C3%A1g_nemzetis%C3%A9gei.svg.png)
A tárgyalások
1915-ben Christopher Thomson alezredest –aki folyékonyan tudott franciául- Bukarestbe küldték brit katonai attaséként Kitchener hadügyminiszter kezdeményezésére, hogy Romániát vegye rá a háborúba lépésre. Az alezredes -miután felmérte a román erőket- arra a következtetésre jutott, hogy az Ausztria-Magyarország, Bulgária és Törökország elleni három frontos háborúra a teljesen felkészületlen és rosszul felfegyverzett román hadsereg inkább csak terhet jelentene, mint igazi segítséget az Antant hatalmaknak. Ezt a megállapítást a Whitehall(en) figyelmen kívül hagyta birodalmi érdekből és 1916. augusztus 13-án (előzetes) katonai egyezményt írtak alá Romániával.[2] Thompsont a Brit Katonai Misszió vezetőjévé nevezték ki.
A feltételek
A szerződésben rögzítik a pontos határokat: a háború előtti Románia határait biztosítják (I. cikkely) és ehhez hozzácsatolják azokat a területeket, amelyeket Ausztriától-Magyarországtól a IV. cikkelyben leírt határvonalig meghatároznak:[3]
„ | Ez a határvonal a jelenlegi határ Prutnál lévő pontjánál kezdődik, amelyik Románia és Oroszország határát jelenti Novoselitza(uk) közelében; majd a Prut folyását követi Galícia határáig, a Prut és a Caremos(uk) összefolyásáig. Ezután a határvonal követi Galicia és Bukovina, majd Galicia és Magyarország határát Slogig (1655-ös magaslat). E magaslati ponttól a Tisza és a Visó vízválasztóján halad Trebusa községig, amíg eléri a Tiszát, innen a folyó jobb partján halad addig a határ, amíg a Visó egyesül a Tiszával. Ettől a ponttól kezdve lefelé a Tisza folyását követi a határ, egészen a Szamos beömlése után négy kilométerre található pontig - ez Vásárosnaményt Romániához csatolja- majd dél-délnyugati irányba Debrecentől hat kilométerre keletre található pontig tart. Irányát folytatja a határvonal a Körösig, majd a Fehér-Körös és a Sebes-Körös egyesülése után három kilométerre lévő pontig; innen Orosháza és Békéssámson községektől nyugatabbra, Szegedtől északra húzódik tovább, ahol egy kisebb ívet ír le és Algyőnél eléri a Tiszát. Ettől kezdve mindenütt a Tisza sodorvonalában halad a határ, egészen a Dunába ömléséig és végül a Duna vonalát követi Románia jelenlegi határáig. | ” |
A román hadsereg támadása
Képtár
- A politikai rész
(1. oldal) - A politikai rész
(2. oldal) - A politikai rész
(3. oldal) - A katonai rész
(1. oldal) - A katonai rész
(2. oldal) - A katonai rész
(3. oldal)
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Treaty of Bucharest (1916) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.