Borås község (svédül:Borås kommun), svédországi közigazgatási egység Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban. (Korábban Älvsborg[3] megye székhelye volt.) A község székhelye Borås település, ami egyben a Sjuhäradsbygden (hét járás vidéke) központja, és a svéd textilipar központja. A község 2003-tól a Borås város nevet használja amikor ez jogilag lehetséges. A község délen Tranemo, Svenljunga és Mark, nyugaton Bollebygd, északon Vårgårda és Herrljunga míg keleten Ulricehamn községekkel határos. Nyugat-keleti irányban a 27-es és 40-es országút valamint a Kust till kust (parttól partig), Göteborg-Kalmar/Karlskrona vasútvonal halad keresztül a községen. Észak-déli irányban itt halad át az Älvsborgsbanan (Älvsborg-vonal) vasútvonal amelyet a boråsi központi pályaudvartól délre már a Viskadalsbanan (Viskanvölgye-vonal) nevet viseli.A parttól-partig vonalon a közlekedést az SJ (korábban Statens Järnvägar) távolsági valamint a ’’Västtågen’’ (Nyugati vonatok) helyi érdekeltségű járatai bonyolítják le, amely Sandaredben is megáll. A Västtågen közlekedik az Älbsborgs-/Viskadalsbanan vonalon is amelyik Borås központján kívül a következő helyeken áll meg, Borgstena, Fristad, Knalleland och Viskafors.
Közigazgatási története
A község területe megfelel a korábbi, Borgstena, Bredared, Brämhult, Dannike, Fristad, Gingri, Kinnarumma, Ljushult, Rångedala, Sandhult, Seglora, Toarp, Torpa, Tämta, Tärby, Vänga és Äspered sockenek[4] területének. Ezekből alakultak az 1862-es községreformáláskor az azonos nevű vidéki települések. Ebben a térségben volt 1621 óta Borås város, ami 1863-ban városközséggé alakult. Torpa település 1920-ban beolvadt Borås városába.
Az 1952-es községi reform különböző összevonásokat eredményezett mint pl. Lysjö megalakulása. Néhány rész Länghem községhez csatolódik, amelyet azonban 1967 ben megszüntetnek.
1961-ben alakulnak meg Viskafors és Dalsjöfors községek. Borås község az 1971-es községi reform kapcsán alakul meg Borås város és Brämhult község egyesítéséből amikor a Lysjö község megszűnik. 1974-ben Dalsjöfors, Fristad, Sandhult, Viskafors és Bollebygd beleolvadt Borås községbe. Bollebygd 1995-ben kiválik és ismét külön községgé alakul. Borås község, megalakulásától fogva a Borås kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.
A község neve
Borås egyike annak a 13 községnek amelyik városnak nevezi magát. A határozat 2003 január 1-étől lépett életbe. Bizonyos helyzetekben és szigorúan hivatalos szempontból a neve most is község.
A község címere
Piros mezőben két ezüstszínű gyapjúnyíró/birkanyíró olló.A címerben szereplő ollók az 1622-es várossá nyilvánítási oklevélből származnak. 1939-ben, V. Gusztáv svéd király, jóváhagyta a címert.
A hosszadalmas községi reform ellenére és hogy több egyesülő résznek saját címere volt, 1974-ben sikerült a címert a Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál bejegyeztetni.
Népesség alakulása
Borås község népessége (1970-2015)
Év
Fő
1970
107 562
1975
105 177
1980
102 129
1985
99 963
1990
101 766
1995
96 139
2000
96 883
2005
99 325
2010
103 294
2015
108 083
Forrás:Statistiska Centralbyrån
Földrajza
Borås község a Sjuhäradsbygden (hét járás) vidék része, amelyet a textilipar és az utazó árusok (házalók) jellemezték. Borås határos Vårgårda, Herrljunga, Ulricehamn, Tranemo, Svenljunga, Mark és Bollebygd községekkel, valamennyi Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban.
A Viskan folyó, északkelet-délnyugat irányban szeli át a községet.
A 40-es főút Jönköping és Göteborg között Borås-on megy keresztül. Ugyancsak itt megy át a 27-es út Göteborg és Karlskrona között. A 41-es út Varberg felé Borås déli részén, míg a 42-es út Vårgårda és Trollhättan/Vänersborg felé Borås északi részén keresztül vezet.A vasúti közlekedés a Kust till kust banan (Parttól partig), Viskadalsbanan (Viskanvölgye) és Älvsborgbanan vonalakból áll.
Viaredben van Borås repülőtere amit 1997-ben avattak fel.
Látnivalók
Brämhult templom
Hedared fatemplom
Knalleland (vásárlóközpont)
Krökling rét (természetvédelmi terület)
Viared tó
Borås állatkert
Kypesjö (fürdőhely)
Politika
Az önkormányzatnak 73 képviselője vab. A 2015-2018 időszakban egy piros-zöld vezetés alatt áll, 24 szociáldemokrata, 6 kommunista és 5 környezetvédő képviselővel. Az ellenzéket (Alliansen) 17 mérsékelt, 5 liberális, 4 középpárti, 3 kereszténydemokrata valamint 9 svéddemokrata képviseli.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Borås kommun című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.