Bodorfa
Bodorfa község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. 222 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.[3] A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Bodorfa | |||
 | |||
| A települést alapító Bodor Imre szobra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kardos Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8471 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 79 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 04′ 35″, k. h. 17° 20′ 34″, k. h. 17° 20′ 34″ | |||
  Bodorfa Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Bodorfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodorfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Devecsertől délnyugatra fekvő település. Zsákfalu, amely közúton csak a Devecser és Sümeg között húzódó 7324-es útról letérve, a Nemeshany nyugati szélén északnyugat felé kiágazó, mintegy 2 kilométer hosszú, 73 153-as számú mellékúton érhető el.
Története
Bodorfa a környék árteres tájának dombhátain megtelepült a királyi várhoz tartozó Keszi törzs települései közé tartozott.
Nevét először 1336-ban a pápai tizedjegyzék említette Bodorfalva néven. A falu a török időkben elpusztult, az elmúlt században azonban középkori eredetű templomának romjai még megvoltak, a legenda szerint barátok éltek itt. Istentisztelet alatt a törökök megtámadták a templomot és sok embert megöltek. A község belterületén temetőre bukkantak, ahol tömegsírok, pénzek kerültek a felszínre, amelyek az 1500-as évekre utalnak. A falu még 1720-ban is lakatlanul állt, később nemesi birtokosainak utódai népesítették be. 1758-ban egyutcás faluként írták le, melynek két házsorát alsó és felső sornak nevezték. Lakói nagyrészt katolikusok voltak.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Zsigmond József (független)[4]
- 1994–1998: Zsigmond József (független)[5]
- 1998–2002: Freili Béla (független)[6]
- 2002–2006: Freili Béla (független)[7]
- 2006–2010: Freili Béla (független)[8]
- 2010–2014: Kardos Róbert (független)[9]
- 2014–2019: Kardos Róbert (független)[10]
- 2019–2024: Kardos Róbert (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 100 | 101 | 94 | 76 | 81 | 79 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,1%-a magyarnak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,7%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 7,6% (2,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
Források
- Bodorfa [2]
