Bocska
Bocska Zala vármegyei község, Nagykanizsától 14 kilométerre északra a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
| Bocska | |||
 | |||
| Római katolikus kápolna kálváriastációkkal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csák Szilvia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8776 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 289 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 25″, k. h. 16° 54′ 31″46.556831°N 16.908531°E, k. h. 16° 54′ 31″46.556831°N 16.908531°E | |||
  Bocska Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Bocska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bocska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Megközelítése
A települést észak-déli irányban a 74-es főút szeli át, amely összeköttetést jelent a vármegye két legfontosabb városával: Zalaegerszeggel és a közeli (15 km) Nagykanizsával. Erre az útra merőlegesen áll a falu egy másik főútja, amely egészen a Szőlőhegyig tart.
A községet sok autóbuszjárat érinti. Elsősorban a Zalaegerszeg és Nagykanizsa közötti helyközi járatok állnak meg a településen, de távolsági járatok is szép számban érintik a községet. Összeköttetésben áll Kaposvárral, Péccsel, Sopronnal, Szegeddel és Szombathellyel is.
Története
A település első említése 1459-ből való Bocsita néven. 1600 után, Kanizsa várának elfoglalását követően a település a török határra került, ami egyet jelentett a megszűnéssel. A település 1687-ben lett ismét magyar kézen. 1720-ban már mint Bocska ismeretes a falu.
A 19. század nagy vasútépítési láza elkerülte a települést, Magyarszerdahelyen épült meg egy vasúti fővonal 1865-ben. A település életében az első lökést a 74-es út kiépülése jelentette, amely Hosszúvölgynél nyugatra fordul, így érintheti a községet. A jó infrastruktúra azonban csak az 1990-es évek végén éreztette a hatását, amikor is a település kisebb fejlődésbe kezdett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bánhidi Mária (független)[3]
- 1994–1998: ifj. Pintér Péter (független)[4]
- 1998–2002: Pintér Péter (független)[5]
- 2002–2006: Pintér Péter (független)[6]
- 2006–2010: Pintér Péter (független)[7]
- 2010–2014: Csák Szilvia (független)[8]
- 2014–2019: Csák Szilvia (független)[9]
- 2019–2024: Csák Szilvia (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 313 | 329 | 323 | 281 | 288 | 289 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,8%, cigány 3,45%. A lakosok 86,4%-a római katolikusnak vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[10]
