Bocfölde

magyarországi község Zala vármegyében

Bocfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]

Bocfölde
Bocfölde a krosszpálya felől
Bocfölde a krosszpálya felől
Bocfölde címere
Bocfölde címere
Bocfölde zászlaja
Bocfölde zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterBakos Sándor (független)[1]
Irányítószám8943
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség1159 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség127,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 53″, k. h. 16° 50′ 33″46.781369°N 16.842561°E, k. h. 16° 50′ 33″46.781369°N 16.842561°E
Bocfölde (Zala vármegye)
Bocfölde
Bocfölde
Pozíció Zala vármegye térképén
Bocfölde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocfölde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombság göcseji tájegységében, Zalaegerszeg déli szomszédságában helyezkedik el. A Válicka völgyének keleti oldalán halad a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közti 74-es főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, illetve a Bak és Zalaegerszeg közötti 7410-es út. Utóbbi mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a Zalaegerszeg-Nova közt húzódó 7401-es út is.

A Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg vasútállomás és Sárhida megállóhely között található.

Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik; továbbá Keszthellyel és Budapesttel is összeköti napi egy-egy járat.

Története

Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven.[4] Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes boczföldei Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). Tóth másképp Visy Péter és István 1717. június 12-én III. Károly magyar királytól királyi adományban szerezték özvegy Mizdó Ferencné bebesi Bebessy Judit zalai földbirtokait, amelyeket örökbefogadó anyjukként rájuk hagyott.[5]

Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként boczföldei Visi István örökösei, boczföldei Visi Márton örökösei, boczföldei Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldei Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek.[6]

Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Simonffy János (független)[7]
  • 1994–1998: Simonffy János (független)[8]
  • 1998–2002: Simonffy János (független)[9]
  • 2002–2006: Pálfi István (független)[10]
  • 2006–2010: Lendvai Miklós (független)[11]
  • 2010–2014: Pálfi István (független)[12]
  • 2014–2015: Németh Antal (független)[13]
  • 2015–2019: Lendvai Miklós (független)[14]
  • 2019–2024: Bakos Sándor (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2015. július 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1123
1125
1123
1157
1178
1159
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei

  • Kőkereszt
  • Római katolikus templom (1943)
  • Elesett helyi katonák (1848-II.VH) emlékműve
  • Régi tűzoltófecskendő
  • kb. 500 éves szelídgesztenyefa
  • Két kb. 110 éves hársfa
  • Erdei ciklámen gyakori a környező erdőkben, ezért rákerült a falu címerére

A település az irodalomban

  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 13. fejezetben).

Képgaléria

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek