Bocfölde

Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombság göcseji tájegységében, Zalaegerszeg déli szomszédságában helyezkedik el. A Válicka völgyének keleti oldalán halad a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közti 74-es főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, illetve a Bak és Zalaegerszeg közötti 7410-es út. Utóbbi mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a Zalaegerszeg-Nova közt húzódó 7401-es út is.

A Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg vasútállomás és Sárhida megállóhely között található.

Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik; továbbá Keszthellyel és Budapesttel is összeköti napi egy-egy járat.

Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven.^[4] Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes boczföldei Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). Tóth másképp Visy Péter és István 1717. június 12-én III. Károly magyar királytól királyi adományban szerezték özvegy Mizdó Ferencné bebesi Bebessy Judit zalai földbirtokait, amelyeket örökbefogadó anyjukként rájuk hagyott.^[5]

Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként boczföldei Visi István örökösei, boczföldei Visi Márton örökösei, boczföldei Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldei Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek.^[6]

Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.

• 1990–1994: Simonffy János (független)^[7]
• 1994–1998: Simonffy János (független)^[8]
• 1998–2002: Simonffy János (független)^[9]
• 2002–2006: Pálfi István (független)^[10]
• 2006–2010: Lendvai Miklós (független)^[11]
• 2010–2014: Pálfi István (független)^[12]
• 2014–2015: Németh Antal (független)^[13]
• 2015–2019: Lendvai Miklós (független)^[14]
• 2019–2024: Bakos Sándor (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2015. július 12-én időközi polgármester-választást tartottak,^[14] az előző polgármester lemondása miatt.^[15]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott).^[16]

• Kőkereszt
• Római katolikus templom (1943)
• Elesett helyi katonák (1848-II.VH) emlékműve
• Régi tűzoltófecskendő
• kb. 500 éves szelídgesztenyefa
• Két kb. 110 éves hársfa
• Erdei ciklámen gyakori a környező erdőkben, ezért rákerült a falu címerére

• Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 13. fejezetben).

• 
  Bocfölde látképe
• 
  Kőkereszt
• 
  Római katolikus templom és katonai emlékmű
• 
  Bocfölde temploma oldalról

• Bocfölde hivatalos honlapja
• Bocfölde a falvak.hu-n