Bezedek

Az egyutcás település a vármegye délkeleti részén helyezkedik el, Mohácstól délnyugati, Villánytól keleti irányban, közvetlenül a déli országhatár mellett.

A szomszédos települések: észak felől Majs, dél felől Sárok, nyugat felől pedig Lippó, utóbbival szinte szomszédosak. Kelet felől a községhatár egybeesik az államhatárral, abban az irányban a falu valószínűleg a horvátországi Főherceglak (Kneževo) községgel határos.

A település határszélét északnyugaton érinti az 5702-es és az 5704-es út is, ezeken könnyen elérhető az ország távolabbi részei felől is, Mohács, Villány vagy Bóly érintésével. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak az előbbi utak találkozásánál kiágazó 57 108-as számú mellékúton érhető el.

Az Árpád-korban már fennálló falu nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Bezedegh néven, később: 1311-ben Buzuldek, 1429-ben Bezeldegh, 1542-ben Bezedeghként írták. 1296-ban baranyai várjobbágyoknak, Iváni Jovanka fiainak Jánosnak, Jakabnak és Demeternek birtoka volt, akik elhatárolták Fülöpföldétől.

1330-ban Károly Róbert király Bezeldeget Bulcsó birtokkal együtt János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adta, s megjárták Bezedeg és Ormánd közti határát is.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "Bezedek német-rácz falu, Baranya megyében, 340 kath., 185 óhitű, 6 zsidó lak. A dárdai uradalomhoz tartozó. Utolsó posta Baranyavár."

1910-ben 650 lakosa volt, melyből 28 fő magyar, 479 fő német, 139 fő szerb és 4 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 154 fő tudott magyarul.^[3]

2001-ben lakosságának 8,1%-a német nemzetiségű volt.

A falu a XX. század első felében Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

• 1990–1994: Szőke Józsefné (független)^[4]
• 1994–1998: Szőke Józsefné (független)^[5]
• 1998–2002: Hoffmann Antal (független német kisebbségi)^[6]
• 2002–2006: Hoffmann Antal (független)^[7]
• 2006–2010: Hoffmann Antal (független)^[8]
• 2010–2014: Hoffmann Antal (független)^[9]
• 2014–2015: Hoffmann Antal (független)^[10]
• 2015–2019: Lovas Norbert (független)^[11]
• 2019–2024: Lovas Norbert (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2015. április 19-én időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 29,3% németnek, 1,3% szerbnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 4,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,9% (12,1% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 77%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% németnek, 1% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,1% református, 1,5% görög katolikus, 0,5% ortodox, 2,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).^[14]

• Székelyfancsal,  Románia
• Asztély,  Ukrajna

• Szent István emlékpark
• (Szent Vendel) Római katolikus templom
• Szentháromság szobor
• Székelykapu
• Kopjafa
• Az I. és II. világháborúban elesettek emlékszobra
• Szent Vendel szobor

• Györffy György: Baranya vármegye
• Bezedek 1696-1830 közötti történetéhez, a Dárdai uradalomban: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen Archiválva 2018. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Bezedek Önkormányzatának honlapja