Bethlen Ferenc (főispán 1601–1653)
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
![]() | Nem tévesztendő össze a következővel: Bethlen Ferenc (író). |
Bethlen Ferenc | |
Született | 1601 nem ismert |
Elhunyt | 1653. június 15. (51-52 évesen) Barcaföldvár |
Állampolgársága | erdélyi |
Gyermekei |
|
Szülei | Katalin Mihalcz de Gelencze Bethlen Miklós |
Foglalkozása | arisztokrata |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bethlen Ferenc (bethleni) (1601–1653. június 15.) I. Rákóczi György és II. Rákóczi György főudvarmestere és tanácsosa.
Bethlen Miklós tanácsos és gelencei Mihálcz Kata fia. 1637–1648 között a fejedelmi tábla ülnöke,[1] 1639-től Fehér megyének főispánja, egyszersmind a fejedelmi ítélőtábla assessora, 1648-tól tanácsúr. II. Rákóczi György követeként több alkalommal járt Lengyelországban és egyszer III. Ferdinándnál is. A törvény-tudományban járatos volt és az unitárius vallást követte. II. Rákóczi György főudvarmestereként 1653. június 15-én halt meg a földvári táborban, a moldvai Vasile Lupu fejedelem elleni háború idején.[2]
Felesége Kemény Kata, Kemény János erdélyi fejedelem húga volt, gyermekeik Farkas, Gergely, Elek, Krisztina és Éva.[3]
Sűrű levelezést folytatott a lengyelországi unitáriusokkal, három levele Ruarius Mártonhoz intézve, (úgymint Piazezenno, 1645. november 15., Varsó. 1648 augusztus 7. és Bethlen, 1649. április 7. kelettel) megjelentek a Ruarii (Mart.) Epist. Cent. II. Amstelodami, 1681.
A Approbatae Constitutiones, melyet az 1653. január 15. gyulafehérvári országgyűlés elé terjesztettek, többnyire az ő műve.