Barlahida

A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 7401-es út, amelyen északról Zalaegerszeg és Nagylengyel, délről pedig Nova felől közelíthető meg; lakott területét illetően azonban zsákfalunak tekinthető, mivel oda csak az említett útból leágazó, bő egy kilométer hosszú 74 123-as számú mellékút vezet. Autóbuszjáratok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.

Barlahida első említse 1394-ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult.

Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. Az 1950-es években az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. A település továbbra is hátrányos helyzetű, bár egyre jelentősebb a falusi turizmus.

• 1990–1994: Ekler Károly (független)^[3]
• 1994–1998: Bölecz Sándor (független)^[4]
• 1998–2002: Bölecz Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Bölecz Sándor (független)^[6]
• 2006–2010: Bölecz Sándor (független)^[7]
• 2010–2014: Hári Barnabás (független)^[8]
• 2014–2019: Hári Barnabás (független)^[9]
• 2019–2024: Hári Barnabás (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 4,06%. A lakosok 46,77-a% római katolikusnak, 28,32% evangélikusnak, 12,1% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,9% nem nyilatkozott).^[10]

• evangélikus templom
• harangláb
• tavak
• hivatal
• emlékművek