Bar Kohba-felkelés

a zsidók második felkelése volt a Római Birodalom ellen

A Bar Kohba felkelés (132135) a zsidók második felkelése volt a Római Birodalom ellen, Hadrianus római császár uralkodása idején. A szabadságharc vezetőjéről, Bar Kohbáról kapta a nevét. Vannak források, amelyek a 115117-es eseményeket is beleszámítva ezt a harmadik felkelésként tartják számon.

Bar Kohba-felkelés
Bar Kohba szobra Jeruzsálemben
Bar Kohba szobra Jeruzsálemben
DátumI.E. 132–136
HelyszínJúda Provincia
EredményRómai győzelem:
Harcoló felek
Római BirodalomJúdeaiak
Parancsnokok
  • Hadrianus római császár
  • Quintus Tineius Rufus
  • Sextus Julius Severus
  • Gaius Poblicius Marcellus
  • Titus Haterius Nepos
  • Quintus Lollius Urbicus
    • Simon bar Kokhba
    • Eleazar of Modi'im
    • Rabbi Akiva
    • Yeshua ben Galgula
    • Yonatan ben Baiin
    • Masbelah ben Shimon
    • Elazar ben Khita
    • Yehuda bar Menashe
    • Shimon ben Matanya
    Haderők
    • Bar Kokhba hadserege
    • Helyi harcosok
    Veszteségek
    200 000-400 000 zsidó katona halt meg vagy került rabszolgasorba
    A Wikimédia Commons tartalmaz Bar Kohba-felkelés témájú médiaállományokat.
    Júdea provincia az 1. században

    Története

    A kitörő felkelés támogatását Akiba ben Jószéf rabbi javasolta a zsidó tanácsnak, a Szanhedrinnek, és a felkelés vezetésére Simon ben Koszibát választotta ki, akit a Számok könyve 24.17 („Csillag tűnik fel Jákob (törzséből), jogar sarjad Izraelből”) alapján a messiásnak tartott, és akinek a Bar Kohba nevet adta. (A Bar Kohba név jelentése arámiul: „egy csillag fia”.)

    Ebben az időben a kereszténység még csak egy elszigetelt csoport volt a zsidóságon belül, és pont az élezte ki az ellentéteket és mélyítette el a szakadást, hogy Bar Kohbát messiásnak kiáltották ki, hiszen ez ellentétes volt a Jézus Krisztusban mint megváltóban hívők meggyőződésével.

    A vezetők gondosan tervezték a második felkelést, hogy elkerüljék a hatvan évvel korábbi elsőt tönkretevő hibákat.

    A felkelés kitörése meglepetésként érte a rómaiakat. Hadrianus római császár hazarendelte Britanniából Sextus Julius Severust, csapatokat mozgósítottak még a Duna vidékéről is. A bevetett hadsereg mérete és a veszteségek is jóval meghaladták a hatvan évvel korábbiakat, amikor Titus állt a rómaiak élén.

    A zsidók végül három évig tudtak ellenállni. A felkelést 135 nyarán brutálisan leverték, Bar Kohbát és embereit elfogták. A források szerint vallatása előtt megkínozták, nyelvét kivágták, így a kérdésekre csak fejmozdulatokkal (igen/nem) tudott felelni. Végül megölték.

    Cassius Dio 580 000 megölt zsidóról számol be, 50 megszállt város és 985 teljesen elpusztított falu mellett,[1][2] de a rómaiaknak is komoly veszteségeik voltak.[3]

    Jegyzetek

    Források

    • Yohannan Aharoni & Michael Avi-Yonah, "The MacMillan Bible Atlas", Revised Edition, pp. 164–65 (1968 & 1977 by Carta Ltd.)
    • The Documents from the Bar Kokhba Period in the Cave of Letters (Judean Desert studies). Jerusalem: Israel Exploration Society, 1963–2002.
      • Vol. 2, "Greek Papyri", edited by Naphtali Lewis; "Aramaic and Nabatean Signatures and Subscriptions", edited by Yigael Yadin and Jonas C. Greenfield. (ISBN 965-221-009-9).
      • Vol. 3, "Hebrew, Aramaic and Nabatean–Aramaic Papyri", edited Yigael Yadin, Jonas C. Greenfield, Ada Yardeni, Baruch A. Levine (ISBN 965-221-046-3).
    • W. Eck, 'The Bar Kokhba Revolt: the Roman point of view' in the Journal of Roman Studies 89 (1999) 76ff.
    • Faulkner, Neil. Apocalypse: The Great Jewish Revolt Against Rome. Stroud, Gloucestershire, UK: Tempus Publishing, 2004 (hardcover, ISBN 0-7524-2573-0).
    • Goodman, Martin. The Ruling Class of Judaea: The Origins of the Jewish Revolt against Rome, A.D. 66–70. Cambridge: Cambridge University Press, 1987 (hardcover, ISBN 0-521-33401-2); 1993 (paperback, ISBN 0-521-44782-8).
    • Richard Marks: The Image of Bar Kokhba in Traditional Jewish Literature: False Messiah and National Hero: University Park: Pennsylvania State University Press: 1994: ISBN 0-271-00939-X
    • David Ussishkin: "Archaeological Soundings at Betar, Bar-Kochba's Last Stronghold", in: Tel Aviv. Journal of the Institute of Archaeology of Tel Aviv University 20 (1993) 66ff.
    • Yadin, Yigael. Bar-Kokhba: The Rediscovery of the Legendary Hero of the Second Jewish Revolt Against Rome. New York: Random House, 1971 (hardcover, ISBN 0-394-47184-9); London: Weidenfeld and Nicolson, 1971 (hardcover, ISBN 0-297-00345-3).

    További információk