Balatonakali
Balatonakali (1954-ig: Akali) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Balatonakali | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Balatonfüredi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Koncz Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8243 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 690 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 45′ 04″, k. h. 17° 45′ 04″ | |||
Balatonakali weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonakali témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
A Balaton északi partján fekszik. Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag part menti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.
Üdülőfalu, alig hétszáz állandó lakosa van, de az üdülőszezonban e szám a húszezret is meghaladja. A község területén 10 ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő és 3 nemzetközi kemping is van. Nyáron kulturális programokat, horgász- és vízi sport lehetőségeket is ajánl a turistáknak.A vendéglők magyaros ízekkel és a táj híres boraival fogadják a látogatókat. A vendégek magánszállásokat is igénybe vehetnek.
Megközelítése
A településen végighúzódik a 71-es főút, autóval keleti és nyugati irányból is ez a legegyszerűbb megközelítési útvonala. Északi irányban itt ágazik ki a főútból a 7338-as út, amely Dörgicse és Pécsely érintésével Balatonszőlősig vezet.
Áthalad Balatonakalin a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal is, a falu vasútállomása a Balatonakali-Dörgicse vasútállomás.
Története
A település Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.
Az Árpád-korban Dörgicse részeként a fehérvári uradalomhoz tartozott. A legrégebbről, 1055-ből fennmaradt írásban Dergecheként említik. Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik e szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, köztük e települést is.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, és kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc király a piarista rendnek adományozta a területet, s a rend ismét betelepítette, és egészen az 1945-ös földosztásig a tulajdonosa is maradt.
Balatonakaliba költöztették Ság-puszta lakóit is, amikor ott elkezdték építeni a zánkai gyermek- és ifjúsági üdülőt.
A valaha egyutcás Akali mára üdülőfaluvá fejlődött.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Tóth István (független)[3]
- 1994–1998: Tóth István (független)[4]
- 1998–2002: Ordódy Józsefné (független)[5]
- 2002–2006: Ordódy Józsefné (független)[6]
- 2006–2010: Kemendy Miklós (független)[7]
- 2010–2014: Koncz Imre (független)[8]
- 2014–2019: Koncz Imre (független)[9]
- 2019–2024: Koncz Imre (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 644 | 647 | 658 | 711 | 638 | 690 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 76%-a magyarnak, 2,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (23,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 6,2%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,7% (34,3% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetes szülöttei
Balatonakalin született Molnár József geológus.