Badacsonytördemic

magyarországi község Veszprém vármegyében

Badacsonytördemic község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.

Badacsonytördemic
Badacsonytördemic címere
Badacsonytördemic címere
Badacsonytördemic zászlaja
Badacsonytördemic zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8263
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség874 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″, k. h. 17° 28′ 26″
Badacsonytördemic (Veszprém vármegye)
Badacsonytördemic
Badacsonytördemic
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Badacsonytördemic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytördemic témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

A Badacsony északnyugati oldalán, a 71-es főút mentén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett fekszik. Központján áthalad a 7341-es út (a „Római út”).

Érinti a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal is, egy megállóhelye és egy állomása is van itt: a falu központjához közel Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás, délkeleti részén, Badacsonylábdihegy üdülőterületen pedig Badacsonylábdihegy megállóhely. (Ez utóbbi településrész a honfoglaló Lád nemzetségről kapta a nevét.)

Szomszédos települések: Badacsonytomaj, Hegymagas, Nemesgulács és Szigliget.

Története

Területe már a bronzkorban is lakott volt. Első fennmaradt okleveles említése 1219-ből való, Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi, 1950-ig viselt neve, a Nemestördemic. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg.

A 20. század elején a Badacsonyban nyitott bazaltbánya hatására a település fejlődésnek indult, de máig megőrizte falusias jellegét.

Badacsonytördemic a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács Lászlóné (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Kovács Lászlóné (független)[4]
  • 1998–2000: Farkas László (független)[5]
  • 2000–2002: Kovács Lászlóné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Vollmuth Péter (független)[8]
  • 2006–2010: Vollmuth Péter (független)[9]
  • 2010–2014: Vollmuth Péter Pál (független)[10]
  • 2014–2017: Vollmuth Péter Pál (független)[11]
  • 2017–2019: Horváth Zoltán (független)[12][13]
  • 2019–2024: Horváth Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5] Az akkor megválasztott polgármester azonban nem tudta kitölteni a teljes ciklusát, mivel 2000 kora tavaszán elhunyt;[14] az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2000. június 4-én tartották meg.[6]

2017. január 15-én ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a településen,[12] ezúttal is az előző polgármester halála okán.[15]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
871
879
878
904
833
874
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,9% cigánynak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 2,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (24,4% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei

A község környékének térképe

Képgaléria

Jegyzetek

További információk