Bačevac (Gradina)
Bačevac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.
| Bačevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Gradina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33411 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 285 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 17° 28′ 52″45.861000°N 17.481000°E, k. h. 17° 28′ 52″45.861000°N 17.481000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Verőce központjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Lukács és Gradina között fekszik.
Története
A falu területe már a középkorban is lakott volt. Ezt igazolják a Kiselica felé vezető út hídjának közelében 1995-ben feltárt régészeti lelőhely középkori leletei. Az itt állt települést valószínűleg az 1532-es török hadjárat pusztította el. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. A betelepülő horvát családok Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről jöttek.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vacsovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bachevacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bacsevacz” néven 52 házzal, 349 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 378, 1910-ben 608 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 13%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1923. július 26-án nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a település harmada, mintegy 35 ház égett le. 1938-ban megalapították az önkéntes tűzoltóegyletet. 1991-ben 494 főnyi lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 370 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 378 | 424 | 455 | 517 | 552 | 608 | 630 | 699 | 697 | 701 | 656 | 600 | 534 | 494 | 475 | 370 |
Nevezetességei
A faluban már 1757 óta állt egy fa harangláb. A 20. század elején a falu közepén egy kis Jézus szíve kápolnát építettek, mely mindössze 4 m² területű volt. Már ekkor felmerült az igény egy nagyobb kápolna építésére. Végül úgy határoztak, hogy megvásárolják a kápolna mögötti házat és ezt alakítják át kápolnává. A munkák 1960. július 20-án meg is kezdődtek, de a kommunista hatóságok sokáig hátráltatták az építést, így az csak 1962-re fejeződhetett be. Mivel a falu nagy részét elpusztító nagy tűzvész Szent Anna napján történt a hívek akaratából a kápolnát az ő védelme alá helyezték. A kápolnát 2007-ben teljesen megújították.
Oktatás
A településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
Az NK Brana Bačevac labdarúgóklubot 1975-ben alapították.
Jegyzetek
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Pop Alojzije Kukec: U obrani vjere – Spomenica sela Bačevac župa Lukač i Gradina 2014. (horvátul)
További információk
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
