Bühl

Bühl 123 és 1038 méter közötti magasságban terül el, a szántóföldek által meghatározott Rajna-völgytől, a Fekete-erdő hegység gyümölcsösök és szőlőskertek által dominált déli lejtőiig.

A város a központban elhelyezkedő Bühl mellett magába foglalja Altschweier, Balzhofen, Eisental, Kappelwindeck, Moos, Neusatz, Oberbruch, Oberweier, Vimbuch és Weitenung városrészeket, melyek közül 9 városrész csak az 1970-es években csatoktak Bühlhöz.

A városrészek mellett több lakóterületet tartanak számon külön névvel, de ezeknek a területeknek a határai nincsenek pontosan meghatározva. Ezek közé a területek közé tartozik például Affental, Bach, Brombach, Bühlerhöhe, Ebene, Einsiedel, Elzhofen, Fischerhöfe, Gebersberg, Hohbaum, Kirchbühl, Müllenbach, Neusatzeck, Ottenhofen, Riegel, Rittersbach, Sand, Schugshof, Schweighof, Waldmatt, Witstung és Wört.

• 
  Kappelwindeck
• 
  Neusatz
• 
  Waldmatt
• 
  Oberweier
• 
  Balzhofen
• 
  Eisental
• 
  Oberbruch
• 
  Altschweier
• 
  Moos
• 
  Vimbuch
• 
  Weitenung

A város először egy 1149-ből származó dokumentumon említik. 1200 körül épül a windecki vár. 1403-ban Ruprecht von der Pfalz jogot adományozott Reinhard von Windeck lovagnak piac tartására. 1514–1524 között épül a régi St. Peter ée Paul templom, ami 1880 óta a városházának ad otthont. A harmincéves háborúban, 1622-ben, horvát csapatok felégetik a várost. 1632–1634 között és 1643-ban svégd csapatok szállják meg Bühlt. A pfalzi örökösödési háborúban, 1689-ben a várost ismét teljesen lerombolják. 1776-ban a terület Karl Friedrich von Baden tulajdonába és ezzel Badenhez kerül. 1822-1823 között zsinagóga épül. 1835-ben Leopold von Baden Nagyherceg városi rangot adományoz Bühlnek. 1856-ban az evangélikus gyülekezet felépíti első templomát. 1873 és 1876 között, Karl Dernfeld tervei alapján, felépül az új St. Peter ée Paul templom. 1902-ben kiépítik a vízvezeték, 1920-ban a villany, 1926 és 1934 között a szennyvíz hálózatot. 1935-ben Kappelwindecket Bühlhöz csatolják. 1938. november 10-én a lerombolják a zsinagógát. 1940. október 22-én a város 26 zsidó polgárát a francia Camp de Gurs-ba deportálják, ahonnan csak kevesek térnek vissza. 1945. április 14-én francia csapatok érkeznek a városba.

Bühl a szilváról híres, amit Bühl környékén termesztenek és a régió piacain árusítanak. A bühli szilva története 1840-re nyúlik vissza, akkor fedezték fel a fajtát Matthäus Falk udvarán. Akkor kezdődött a szilva termesztése és terjesztése, aminek mind a mai napig nagy a jelentősége a város gazdaságában.

A városban található a LuK cégcsoport székhelye. A céget 1965-ben alapította Wilhelm és Georg Schaeffler a bühli ipari park területen.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bühl (Baden) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.