Bókaháza
Bókaháza község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
| Bókaháza | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lóth Eszter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8741 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 254 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 25″, k. h. 17° 06′ 20″46.773584°N 17.105627°E, k. h. 17° 06′ 20″46.773584°N 17.105627°E | |||
  Bókaháza Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Bókaháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bókaháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Bókaháza a Zala völgyében, a Zalai-dombság keleti szélén fekszik. A Zalaapáti–Zalaszentgrót–Zalabér között húzódó 7352-es út észak-déli irányban halad végig a településen. Ebbe fut be egy kis forgalmú önkormányzati út Gétye irányából. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a környező településekkel.
Története
Bókaháza első említése 1479-ből való. Birtokosa a Boka család volt. A család valószínűleg elszegényedett, mert később csak mint jobbágy vagy zsellér tűnt fel a Boka név. A települést a 17. században nem említik források. Így feltételezhető, hogy a környéken szokásos török pusztítások elérték a falut, és teljesen elnéptelenedett.
A 18. században lassan települt be. Lakosai a rossz terméshozamok miatt munkát vállaltak távolabbi allódiumokon, elsősorban Somogy és Fejér vármegyében. A korszakban legnagyobb birtokosa a Botka család volt, akik a település nagy részét magukénak tudhatták.
1895-ben épült meg a Bókaházát is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, amelyen 1974-ben megszűnt a forgalom.
Az 1950-es évektől nagy mértékű elvándorlás sújtotta, egészen az 1990-es évekig. Ekkor gyors ütemben történt az infrastruktúra kiépítése, amely mára teljessé vált. Egyéni vállalkozók és kisebb társaságok is megjelentek a településen.
2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Ódor Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Ódor Sándor (független)[5]
- 1998–2002: Lóth Eszter (független)[6]
- 2002–2006: Lóth Eszter (független)[7]
- 2006–2010: Lóth Eszter (független)[8]
- 2010–2014: Lóth Eszter (független)[9]
- 2014–2019: Lóth Eszter (független)[10]
- 2019–2024: Lóth Eszter (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 286 | 285 | 263 | 269 | 256 | 254 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,9%, cigány 10%, német 2,6%. A lakosok 66,4%-a római katolikusnak, 1,5% reformátusnak, 1,8% evangélikusnak, 8,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (20,5% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Szent Mihálynak dedikált római katolikus templomát 1757-ben építették a hívek összefogásával.[12]
- Botka-kastély (1787)
