Azúrhasú tangara
Az azúrhasú tangara (Tangara cabanisi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Veszélyeztetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tangara cabanisi (Sclater, 1866) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Azúrhasú tangara témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Azúrhasú tangara témájú kategóriát. |
Magyar neve forrással nincs megerősítve.
Rendszerezése
A fajt Philip Lutley Sclater angol ornitológus írta le 1866-ban, a Calliste nembe Calliste cabanisi néven.[3] Tudományos faji nevét Jean Cabanis német ornitológus tiszteletére kapta.
Előfordulása
Mexikó déli részén és Guatemala területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi erdők, valamint ültetvények és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14 centiméter.[5]
Életmódja
Főleg gyümölcsökkel és gerinctelenekkel táplálkozik.[4]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 7000 példány alatti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel. Élőhelyének széttöredezése, a mezőgazdaság, a bányászat, a viharok és a tüzek veszélyezteti.[4]
