Andrej Rubljov (film)

Tarkovszkij és Andrej Koncsalovszkij 1962-ben kereste meg a Moszfilm vezetőségét a film ötletével. Az irodalmi forgatókönyv első és második verziója a filmstúdióban működő I. Művészeti Alkotóközösségben készült, majd a munka 1963 júniusában Tarkovszkij átlépésével a VI. Művészeti Alkotóközösségben folytatódott. Az Alkotóközösség feladata a „helyes útra terelés” volt.

Tarkovszkij filmjét már a forgatás alatt, 1965-ben számos támadás érte. Levelezés indult meg a Moszfilm és a párt felé. Sokan állatkínzást vetettek az alkotók szemére (égő teheneket, elpusztult lovakat emlegettek), illetve a vlagyimiri Uszpenszkij-székegyház felgyújtását emlegették. Erről a Krokogyil című szatirikus lapban is írtak. Tarkovszkijék hosszas levelezés után tudtak tovább forgatni.^[1]

1966 végén a megvágott filmet visszautasította a Moszfilm. Tarkovszkij az akkor 207 perces filmet újra megvágta, elmondása szerint 36 helyen. A film 14 perccel lett rövidebb. A változtatások Tarkovszkijt reménytelen helyzetbe sodorták. Újabb vágásokat kértek tőle (a meztelen jelenetek, a ostrom alatti kegyetlen képek eltávolítását). 1966 végén és 1967 elején már a Szovjetunió Minisztertanácsa Filmügyekkel Foglalkozó Állami Bizottsága igazgatójának ír segítségkérő levelet. Minden változatlan maradt, Tarkovszkij nem volt hajlandó együttműködni a Moszfilmmel.^[2]Tarkovszkij 1967 májusában belebetegedett az értelmetlennek tűnő harcba. A film végleges formája 1969-ben alakult ki, amikor Tarkovszkij újravágta.^[1]

Ez a film szerepelt a cannes-i filmfesztiválon is, ahol díjat kapott. Szovjetunióbeli és nemzetközi forgalmazása 1971 végén kezdődött. Tarkovszkij szerint a kritika vagy aljas volt, vagy teljesen elhallgatták a film bemutatását.^[3]

Rubljov valódi életrajza szinte ismeretlen, ezért a filmben ábrázolt történeteket, eseményeket az alkotók alakították.A film prológust, nyolc fő fejezetet és epilógust tartalmaz. A nyolc rész 1400 és 1423 között játszódik, csak Andrej Rubljov személye, lelki fejlődése köti össze. A nyolc résznek külön fejezetcíme van. A film prológusa és az epilógus a lazán összefüggő fő történettől is független. A prológus és a nyolc fejezet fekete-fehér, az epilógus színes filmre készült.

Prológus: egy Jefim nevű parasztember társaival egy templom mellett kezdetleges hőlégballont szerkeszt. Ellenfelek is érkeznek, akik a kísérletet akarják megakadályozni. Jefim a templom tornyából indulva a segítők és az ellenzők csodálkozására hosszabb repülést végez. A repülés végén azonban lezuhan. A jelenet végén a földön fekvő ballont, illetve egy, a folyóparton a fűben hempergő lovat látunk.

Csepűrágó – Скоморох (1400): Andrej Rubljov és társai, Kirill és Danyiil Csornij elhagyják a zagorszki Szent Andronyikov kolostort. Útközben, eső elől menekülve, egy kocsmába térnek be, ahol a nép nagy mulatságára egy csepűrágó az urakat gúnyolja. Váratlanul megjelennek a vlagyimiri nagyfejedelem katonái, és megverik majd elhurcolják a csepűrágót. Sem a három szerzetes, sem a hallgató közönség nem nyújt segítséget.

Feofan Grek – Феофан Грек (1403): Az öreg, nagy tekintélyű ikonfestőt felkeresi Kirill Vlagyimirben. Míg kint kerékbetörés zajlik, addig a templomban Feofan Grek és Kirill az ikonfestésről beszél. Feofan már hallott Andrejről, és Kirillt meghívja a moszkvai Blagovescsenyszkij székesegyház kifestésére. Kirill azzal a feltétellel fogadja el a megbízást, ha Feofán a kolostora vezetősége és Andrej előtt, nyilvánosan hívja meg őt.
A következő jelenetben Feofan küldöttje érkezik a kolostorba és Kirill helyett Andrejt hívja meg. Andrej gyónás után elindul. Atyai barátja, Danyiil Csornij már nem tart vele. Kirill elhagyja a kolostort dühében, még a kutyáját is agyonveri.

Andrej vívódásai – Старсти по Андрею (1406): Útközben vitáik vannak arról, hogy az ember eredendően bűnös-e,

Ünnep – Праздник (1408) Andrej egy pogány szekta ünnepségébe keveredik.

Utolsó ítélet – Страшиый суд (1408): Andrejnek erkölcsi okok miatt nehezen megy a templom kifestése. A nagyfejedelem azokat a kőfaragókat, akik öccséhez igyekeznek, megvakíttatja, hogy ne dolgozhassanak neki. Andrejnek ez újabb művészi és emberi dilemmát okoz.

Támadás – Набег (1409): A nagyherceg öccse a közös ellenséggel, a tatárokkal összefogva megtámadja Vlagyimirt. A tatárok orosz katonák segítségével a várost elfoglalják, a templomot kirabolják. Andrej a félkegyelmű lány védelmében megöl egy embert.

A hallgatás – Молчание (1412) Andrej egy kolostorba vonul vissza, némasági fogadalmat tesz, és nem fest többé.

A harang – Колокол (1423): Az utolsó rész ismét Vlagyimirban játszódik. A nagyherceg harangot akar öntetni, de a harangöntők meghaltak a háborúban és a járványban. Az egyik harangöntő kamaszkorú fia, Boriszka, azt állítja, hogy apja neki elmondta a harangöntés titkát. Végül megbízzák a harangöntéssel. A fiú kérlelhetetlenül végzi munkáját, de kevesen bíznak benne. Andrej figyelemmel kíséri a fiút. Közben az első részben szereplő csepűrágó is megjelenik, aki Rubljovra támad, mert azt hiszi, hogy Rubljov adta a katonák kezére.. Később Kirill bevallja Rubljovnak, hogy ő árulta el a csepűrágót, és arra kéri Andrejt, hogy folytassa a festést. A harang avatására nagy ünnepség készül, de a meghívott külföldiek kételkednek abban, hogy a harang megszólal.
Az avatáskor kiderül, hogy a harang szépen szól. Boriszka félrevonul és zokog, mert az apja a titkot nem árulta el neki. Andrej vigasztalja, feloldva némasági fogadalmát, és kijelenti: újra festeni fog.

Epilógus: A film színessé válik és Rubljov ikonjaiból mutat be részleteket. A bemutatott ikonok sorrendben: • Krisztus Pantokrátor, • Nazianzi Szent Gergely, • Angyali üdvözlet, • Nazianzoszi Szent Gergely (2x), • Krisztus bevonul Jeruzsálembe (2x), • Krisztus születése <Kép> (2x), • Krisztus Pantokrátor, • Krisztus színeváltozása (2x), • Krisztus születése, • Krisztus megkeresztelése (2x), • Lázár feltámasztása, • Krisztus születése (2x), • Szentháromság (7x), • Mihály arkangyal <Kép>, • Pál apostol <Kép>, • Megváltó.A zárójelben lévő számok a snittek számát jelentik.

• Rendezőasszisztens: Bagrat Oganeszjan
• Hangmérnök: Inna Zelencova
• Speciális effektusok: Pavel Szafonov
• Vezényel: Vjacseszlav Ovcsinnyikov

• Andrej Koncsalovszkij – Andrej Tarkovszkij: Az ikonfestő, Andrej Rubljov – irodalmi forgatókönyv; ford. Rab Zsuzsa (Gondolat, Budapest, 1972)^[4]
• Nemes Károly: Mitta / Panfilov / Tarkovszkij (Filmbarátok Kiskönyvtára – kortársaink a filmművészetben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum – Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, é.n. [~1977])
• Gyürey Vera: Andrej Rubljov (in: Mozgófénykép, Gyürey Vera – Honffy Pál, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, 263–290 o.)
• Szilágyi Ákos – Kovács András Bálint: Tarkovszkij az orosz film Stalkere (Medvetánc Füzetek 1985/4 – 1986/1 melléklete, ELTE-MKKE, Budapest, 1985)
• Pavel Florenszkij: Az ikonosztáz (Corvina, Budapest, 1988; Képfilozófiák-sorozat, Typotex, Budapest, 2005)
• Szilágyi Ákos – Kovács András Bálint: Tarkovszkij, az orosz film sztalkere (Helikon Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 963-208-478-0)
• Andrej Tarkovszkij: A megörökített idő (Osiris, Budapest, 1998; 2002)
• Andrej Tarkovszkij: Napló (Osiris, Budapest, 2002; 2003)
• Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben: Ozu / Bresson / Dreyer (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám, Budapest, 2011)
• Fresli Mihály: A két Andrej: Tarkovszkij és Rubljov a filmvásznon (Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsésztudományi Kar, Szombathely, 2013.)

• díj: FIPRESCI-díj

• díj: Legjobb külföldi film – Best foreign film

• díj: Legjobb külföldi film

• Andrej Rubljov a PORT.hu-n (magyarul)
• Andrej Rubljov az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Andrej Rubljov a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Andrej Rubljov a Box Office Mojón (angolul)
• Fresli Mihály cikke az Andrej Rubljov forgatási nehézségeiről a www.filmkultura.hu honlapon
• Brenzovics Marianna cikke a www. tarkovszkij.hu honlapon
• Fresli Mihály 2. cikke Archiválva 2007. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben az Andrej Rubljovról
• Fresli Mihály 3. cikke az Andrej Rubljovról
• Fresli Mihály 4. cikke az Andrej Rubljovról
• Fresli Mihály 5. cikke az Andrej Rubljovról
• Fresli Mihály 6. cikke az Andrej Rubljovról