Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)

A 16. század első felében az Andrássyak ősi fészke a székelyföldi Csíkszékben volt, ahol Szentkirályon éltek, reformátusok voltak. Az eddigi régészeti kutatások alapján a falu területén belül két kúriával is rendelkeztek: az egyik az Olt-folyó túlsó partján, a Poklondfalva nevű falunegyedben; a másik pedig az Olt-folyón átvezető híd közelében volt.^[1] Első – történeti források által igazolt – ismert ősük szentkirályi Andrássy Márton volt, aki katonai szolgálatai révén tett szert politikai befolyásra; fia, szentkirályi Andrássy Péter csík- és gyergyószéki királybíró volt. Szolgálatukat és hűségüket jutalmazva Szapolyai János Zsigmond erdélyi fejedelem 1569 novemberében két adománylevél által nekik adományozta a szentimrei jószágot, valamint a szentkirályi és szentsimoni részjószágokat.^[2] Szapolyai János Zsigmond halála után belviszály alakult ki Báthory István és Bekes Gáspár között, amelyet végül az 1575-ös kerelőszentpáli csata döntött el: megtorlásképp a győztes fél, Báthory István egykori ellenfele, Bekes Gáspár támogatóit fej- és jószágvesztésre ítélte – így az Andrássyakat is. Péter és családja ekkor politikai menekültként érkezett a Magyar Királyságba.^[3][4] Rudolf német-római császár és magyar király 1578. július 21-én a krasznahorkai várkapitányság vezetésével bízta meg Pétert, aki ezt vállalva családjával beköltözhetett a „büszke várba”, de a vár és a hozzátartozó uradalom ekkor még nem volt a saját, örökös tulajdonuk. Péter leszármazottai nemzedékről nemzedékre, fokozatosan gyarapították javaikat, növelték tekintélyüket. Unokája, Andrássy Mátyás például a Monoky Annával kötött házassága révén jutott hozzá a monoki, a csetneki és a somoskői uradalmakhoz.^[5] Élete alkonyán III. Ferdinánd német-római császár és magyar király végleg neki és családjának adományozta a krasznahorkai várat és uradalmat, amelynek része volt többek között Betlér is.^[6] Fiuk, Andrássy Miklós, Gömör vármegye főispánja^[7] volt az, aki áttért a római katolikus hitre, és akit szolgálataiért Lipót német-római császár és magyar király Bécsben, 1676. február 15-én bárói rangra emelt.^[8] Miklós halálát követően a család két nagy ágra szakadt: az idősebbik „betléri” főágra és az ifjabbik „monoki” vagy „hosszúréti” oldalágra. A két ág közösen tulajdonolta a krasznahorkai várat, ám egymástól különállva élt és működött.

A család ezen ágát báró Andrássy István alapította, aki mint Gömör vármegye főispánja és mint a betléri kastély építtetője volt ismeretes. A közemlékezetben neve a Jókai Mór által írt A lőcsei fehérasszony című regény által maradt fenn. A kuruc mozgalomban vállalt részvételéért József német-római császár és magyar király egy Bécsben, 1710. június 21-én kelt oklevél értelmében megkegyelmezett neki,^[9] és azt követően hű királypárti maradt mind ő, mind leszármazottai. Felesége báró Serédy Zsófia volt, akinek természetesen mumifikálódott holtteste a betléri kastély múzeumának látványossága.^[10][11] Közös fiukat, báró Andrássy Ferencet a család vallási hagyományai miatt érdemes megemlíteni: ő rendelte meg a Krasznahorkai Fekete Madonna című kegyképet, amelynek alakját a család patrónájaként tisztelt.^[12] Fia, báró Andrássy Károly tábornok volt, akit Mária Terézia német-római császárnő és magyar királynő egy Bécsben, 1779. december 17-én kelt adománylevéllel grófi rangra emelt.^[13] A rangemelésben csak a betléri főág osztozott, azaz nem terjedt ki a monoki oldalágra.^[14] Unokája, gróf Andrássy Károly a gróf Szapáry Etelkával kötött házassága révén jutott hozzá a szécsiszigeti uradalomhoz – így a szécsiszigeti és letenyei Szapáry–Andrássy-kastélyokhoz is –, amellyel a család még előnyösebb anyagi helyzetbe került.^[15] Három fiúgyermekük után további három nagy ágat különböztetünk meg egymástól: a betléri főágat, a tőketerebesi oldalágat és a homonnai oldalágat.

A betléri főág betléri főágának alapítója gróf Andrássy Manó volt, aki átépíttette a betléri kastélyt és megépíttette a parnói kastélyt. Gyakran hivatkoznak rá „vasgrófként”, mert a Gömör vármegyei vasbányáinak fejlesztésével megkétszerezte azok éves bevételét.^[16] Az ő háziorvosa volt dr. Maurer Artúr, akinek hozzáférést engedélyezett a családi levéltárhoz, és aki – Dr. Csucsomi álnéven – megírta a család történetét. Fia, gróf Andrássy Géza a sportéletet szolgálta: igyekezett népszerűsíteni és kiszélesíteni az ország sportolási lehetőségeit; így hozta be az országba a lovaspólót mint sportágat.^[17][18] Két gyermeke volt, gróf Andrássy Mária „Marica” és gróf Andrássy Manó. Lánya a Liechtenstein hercegi családba házasodott be, s így az Andrássyak a magyar főnemesek közül egyedülálló módon rokoni kapcsolatba kerültek a Habsburg uralkodócsaláddal is.^[19] A második világháború idején e házasság révén költözött ki a betléri főág többi tagja a liechtensteini Vaduzba.^[20] Az ág végül férfiágon kihalt (†1997).

A tőketerebesi oldalág alapítója idősebb gróf Andrássy Gyula volt, aki a családot Európa-szerte ismertté tette: a „szép akasztott ember” jelentős szerepet játszott a kiegyezésben, majd az Osztrák–Magyar Monarchia első miniszterelnökeként elhozta a boldog békeidőket Magyarországon. Mint miniszterelnök megszerezte a mindenkori magyar kormány számára az őgróf Pallavicini családtól a Sándor-palota tulajdonjogát, amelynek családjával első lakói voltak.^[21] Érdekesség, hogy feltehetőleg az ő családja ekkor alkalmazta házi cukrászként Dobos C. Józsefet, a hungarikumnak számító dobostorta atyját.^[22] Politikai munkásságát elismerve kortársai 1886-ban Budapest egyik sugárútját róla nevezték el Andrássy útnak. Az Erzsébet osztrák császárné és magyar királynéval folytatott intim, bizalmi kapcsolata jeléül felépítette a tiszadobi kastélyt – a kettejük között feltételezett romantikus viszony miatt^[23] mindmáig népszerű történelmi alak. Úgy tartják, hogy Benke Rózával is szerelmi viszonya volt, s e kapcsolatból született törvénytelen lánygyermekként Feszty Árpádné Jókai Róza festőművész.^[24] Az idősebb gróf Andrássy Gyula által vallott politikai szabadelvűség a tőketerebesi oldalág politikai nyitottságában folytatódott. Fia, ifjabb gróf Andrássy Gyula a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke volt és ő dolgozta ki a kultúrfölény-elméletet is.^[25] A budai Duna-parti Andrássy-palotában megbízására Rippl-Rónai József egyedi berendezést tervezett, alkotott. Halála után özvegye, gróf Zichy Eleonóra – a Krasznahorka büszke vára című 1906-os dal szerzője – öccséhez, gróf Andrássy Tivadarhoz, az Osztrák-Magyar Monarchia bel-, majd külügyminiszteréhez ment feleségül. Az első házasságból született négy lány közül kiemelkedik gróf Károlyi Mihályné gróf Andrássy Katinka miniszterelnökné, „a vörös grófnő”. A lányok forrásértékű naplóik, levelezéseik miatt ismertek.^[26] Fiúörökös hiányában a tőketerebesi oldalág kihalt (†1929), a hitbizományt a homonnai oldalág legidősebb élő fiúutódja, gróf Andrássy Sándor örökölte.^[27]

A homonnai oldalág alapítója gróf Andrássy Aladár volt, aki a gróf Wenckheim Leontine-nal kötött házassága által megszerezte a szigetvári uradalmat. Az ő unokájuk volt gróf Andrássy Imre magyar katonai attasé, akinek második felesége Stella Kuylenstierna svéd polgárlány volt – ő úgyszintén naplójáról híres.^[28] Másik unokájuk volt gróf Andrássy Mihály, aki a homonnai oldalág többi tagjához – így Imréhez is – hasonlóan emigrált Kanadába. Jelenlegi ismereteink szerint a család egyetlen élő férfiági fiúleszármazottja az ő unokája, a Montreálban született Michael Andrassy, aki Torontóban él.^[29]

A monoki oldalágat báró Andrássy György alapította. Andrássy Györgynek két unokáját érdemes kiemelni: az egyik Andrássy István volt, akit Mária Terézia egy Bécsben, 1766. szeptember 17-én kelt adománylevél által grófi rangra emelt.^[30] Ő az, akinek XIV. Kelemen római pápa odaadományozta Szent Orbán ereklyéjét, amely Tokaj-Hegyalja kegytárgya, a monoki kastély éke volt.^[31] Másik unokája gróf Andrássy Antal rozsnyói káptalan volt, akit Mária Terézia egy Bécsben, 1776. május 3-án kelt oklevéllel kanonoknak nevezett ki,^[32] majd 1780-ban rozsnyói püspök lett. Hivatásából adódóan a monoki oldalág csak az előbb említett gróf Andrássy István által folytatódhatott. Feleségével, gróf Festetich Máriával a krasznahorkai várban éltek, amelynek ők voltak az utolsó lakói. 1817-ben egy villám belecsapott a várba, ekképpen az részben leégett. Ezt követően az addig közös tulajdont képező krasznahorkai várról a betléri főág lemondott a monoki oldalág javára.^[33] György halála után az özvegy feleség felújította a dernői uradalom vasművét, ahol jó minőségű vasércet bányásztak ki. A betléri főághoz hasonlóan tehát a monoki oldalágnak is érdekeltsége volt a hazai vasiparban.^[34] Fiuk, gróf Andrássy György Gömör vármegyei főispánságának hivatali ideje alatt ezzel kiemelten foglalkozott. Az ő fia, gróf Andrássy Dénes volt, akit apja kitagadott a családi vagyonból rangon alul kötött házassága miatt. Ám végül apja és öccse halála után gazdag hagyatékra tett szert, amelyből feleségével karitatív és kulturális tevékenységet folytattak. A birtokaikon szolgáló idős személyzetnek például rendszeres nyugdíjat fizettek.^[35] Emellett ők építették fel a kassai Andrássy-palotát, ahol később Edith Eva Eger világhírű holokauszt-túlélő pszichológus is élt.^[36] A család monoki oldalága gróf Andrássy Dénes halálával férfiágon kihalt (†1913).

A grófi címer leírása a következő: négyfelé osztott pajzs, amelynek első és negyedik – vörös színű – mezejében faragott kövekből épült vár látható, amely felett páncélos kar kardot villogtat. A második és harmadik – rézsútosan zöld és arany színű – mezőben griffmadár áll. A szívvérten kék mezőben az ősi címer látható. A pajzs felett három sisak van. A középső sisak felett az ősi címerből vett páncélos bajnok áll kivont karddal. A jobb oldali sisakon arany oroszlán, a bal oldalin griffmadár látható. A középső sisak foszlányai arany–kék, a jobb oldalié ezüst–vörös, a bal oldalié arany–zöld színűek. A pajzs két oldalát két természetes színű kiöltött nyelvű sas őrzi.^[37]

Az ősi címer alapján a család a kék–arany színkombinációt alkalmazta, például hintók díszítésekor^[38] vagy esküvői díszletek esetében.

Az alábbi galéria a teljesség igénye nélkül mutatja be a gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család által birtokolt épületeket.

• 
  krasznahorkai vár
• 
  betléri Andrássy-kastély
• 
  monoki Andrássy-kastély
• 
  letenyei Andrássy-kastély
• 
  tiszadobi Andrássy-kastély
• 
  kassai Andrássy-palota

• Vay Sándor: Az Andrássyak. Nemzeti Örökség Kiadó, Budapest, 2012. 10–12. (A kiadás Borovszky Samu: „Magyarország vármegyéi és városai” című műve Gömör-Kishont vármegyei kötete (1903) „Az Andrássyak” fejezetének felhasználásával készült. [6])