Amazonasi réce
Az amazonasi réce (Amazonetta brasiliensis) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Amazonetta nem egyetlen faja.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_Weltvogelpark_Walsrode_2011.jpg) | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Amazonetta brasiliensis (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amazonasi réce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonasi réce témájú médiaállományokat és Amazonasi réce témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, az Anas nembe Anas brasiliensis néven.[3]
Alfajai
- Amazonetta brasiliensis brasiliensis (Gmelin, 1789)
- Amazonetta brasiliensis ipecutiri (Vieillot, 1816)[2]
Előfordulása
Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Francia Guyana, Guyana, Suriname, Paraguay, Peru, Uruguay és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, füves puszták és cserjések, tavak és mocsarak közelében. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
A kisebbfajta récék közé tartozik, testhossza 40 centiméter, tömege 600 gramm. A nemek hasonlóak, a tollazatuk mindkét nemnél világosbarna. A hím csőre piros, a nőstényé szürke. A nősténynek fehéres az arctollazata.
 |  |
Életmódja
Főleg a víz felszínén, vagy annál nem sokkal nagyobb mélységben keresi főleg növényi részekből álló táplálékát. Párokban vagy kis, maximum 20 egyedet számláló csoportokban él.
Szaporodása
A tojó általában a parti növényzet közé vagy vízre építi pihékkel bélelt fészkét, ahova 8-12 tojást rak. A költés 12 hétig tart, és csak a tojó költi ki a tojásokat. A jól fejlett, fészekhagyó kicsik hamarosan anyjukat követik a vízig. A fiókák felnevelésében részt vesz a hím is. Átlagos élettartamuk 10 év körüli.
 |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
