Amargasaurus

Az Amargasaurus nevet két argentin őslénykutató, Leonardo Salgado és José Bonaparte alkotta meg 1991-ben,^[2] az argentin Neuquén tartományban levő La Amarga patakra utalva, melynél a fosszíliát megtalálták. A La Amarga egy közeli város neve és a maradványokat megőrző geológiai formáció neve is egyben. Az Amargasaurus név a spanyol amarga ('keserű') és az ógörög nyelvű σαυρος / szaürosz ('gyík') szó összetételéből származik. Az egyetlen elnevezett faj, az A. cazaui a lelőhelyet felfedező Dr. Luis Cazau-ra, az akkoriban állami tulajdonban levő YPF olajtársaság geológusára utal.

Ez a lelőhely a La Amarga-formáció alsó (régebbi) részén található, ami a kora kréta kor barremi-kora apti korszakai idején, körülbelül 130-120 millió évvel ezelőtt keletkezett.

Az Amargasaurus egyetlen példány aránylag teljes csontváza alapján ismert. Ez a fosszília tartalmazza a koponya hátsó részét, a nyak, a hát és csípő összes csigolyáját, továbbá a farok egy részét. A vállöv jobb oldala is előkerült, a bal mellső és hátsó lábbal, valamint a csípő részét képező bal medencecsonttal együtt.

Az Amargasaurus csontvázának legnyilvánvalóbb jellegzetessége a nyak- és hátcsigolyákon levő tövisekből álló sor. A tövisek a nyakon a legmagasabbak, ahol két párhuzamos sort alkotnak. Ezek a sorok a háton folytatódnak, ahol a csípő közelében a magasságuk csökken. A legalacsonyabb hát és keresztcsonti csigolyákon már csak egy-egy tövis található, ami hosszú, de rövidebb a nyakon levőknél, összemérhető más sauropodákéval. Ezek a tövisek talán egy pár magas bőrvitorlát tartottak. Hasonló vitorlák láthatók a rokonságába nem tartozó Spinosaurus és Ouranosaurus, valamint a pelyocsaurusok közé tartozó Dimetrodon és Edaphosaurus hátán is. Több feltevés is született a vitorlák funkciójával kapcsolatban, mint például a védekezés, a (párzáshoz szükséges, illetve a fajtársakkal való) kommunikáció, vagy a hőszabályzás.

Gregory Paul kijelentette, hogy a nyakvitorlák csökkentették a nyak hajlíthatóságát. Állítása szerint a tövisek keresztmetszete inkább kerek volt, mint lapos, emellett pedig szaruval voltak borítva. Megállapította, hogy egymásnak csapódhattak, figyelemfelkeltő zajt keltve.^[1]

Hasonló tüskék találhatók az afrikai Dicraeosaurus keresztcsont előtti csigolyáján, de azok közel sem ilyen magasak.

Az Amargasaurus a Dicraeosaurusszal és a később felfedezett Brachytrachelopannal együtt a Dicraeosauridae család tagja. A dicraeosauridák és a diplodocidák együtt alkotják a Flagellicaudata csoportot.^[3][4]

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Amargasaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Salgado, L., Calvo, J.O. (1992). „Cranial osteology of Amargasaurus cazaui Salgado and Bonaparte (Sauropoda, Dicraeosauridae) from the Neocomian of Patagonia”. Ameghiniana 29, 337–346. o.  
• Upchurch, P., Barrett, P.M, & Dodson, P..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., & Osmolska, H.: Sauropoda, The Dinosauria, 2nd Edition, Berkeley: University of California Press, 259–322. o. (2004) 

• English translation of original description (with figures) (PDF). The Polyglot Paleontologist. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)