Az alveolopalatális, zöngés affrikáta egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a [d̠͡ʑ] jellel, illetve olykor, nem hivatalosan a [d͡ʑ] jellel jelöli (677-as karakter), X-SAMPA-jele pedig dz\. Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta többek között a mandarin kínaiban, a japánban, az oroszban, illetve a szerb és a horvát nyelvben fordul elő.
A magyarban használt /dʒ/ és /ɟ/ hangokhoz hasonló (vagyis a cs és a gy betű által jelölt két hanghoz): a /dʒ/-nél hátrább képződik, a /ɟ/-hez képest viszont a nyelv hegye előrébb helyezkedik el, és mint affrikáta, réshangként végződik.
Jellemzői
Az alveolopalatális, zöngétlen affrikáta jellemzői:
- Képzésmódja szibiláns affrikáta, ami annyit tesz, hogy képzésekor először teljesen megszakad a légáramlat, majd a nyelv által megformált résbe és a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
- Képzéshelye alveolopalatális, más szóval palatalizált laminális posztalveoláris, vagyis a nyelv elejét a fogmeder mögé illesztve, a hátát (közepét) pedig a kemény szájpadláshoz emelve képződik.
- Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Nem pulmonikus mássalhangzók| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
Affrikáták (zár-rés hangok)| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |
hallgat