Albert Flórián (labdarúgó, 1941)
Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. október 31.[1]) sokác felmenőkkel rendelkező magyar válogatott labdarúgó, az egyedüli magyar aranylabdás, a Nemzet Sportolója.
| Albert Flórián | |||||||||||
 | |||||||||||
| Albert Flórián 1966. szeptember 5-én | |||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||
| Teljes név | Albert Flórián | ||||||||||
| Születési dátum | 1941. szeptember 15. | ||||||||||
| Születési hely | Hercegszántó, Magyarország | ||||||||||
| Halálozási dátum | 2011. október 31. (70 évesen) | ||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||
| Halál oka | műtéti szövődmények | ||||||||||
| Sírhely | Óbudai temető | ||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||
| Magasság | 182 cm | ||||||||||
| Testtömeg | 76 kg | ||||||||||
| Becenév | Császár, Flóri | ||||||||||
| Poszt | középcsatár, középpályás | ||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||
| |||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||
| |||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||
| |||||||||||
| Edzőség | |||||||||||
| |||||||||||
| Díjak, elismerések | |||||||||||
| |||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Flórián témájú médiaállományokat. | |||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||
.svg){kind=small}
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó. Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. Önéletrajzaiban önkritikusan megemlíti, hogy nagyon szeretett játszani, de nem szeretett edzeni. Életpályája konfliktusokkal terhelt volt. 1974. március 17-én fejezte be az aktív játékot.
| „ | Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát. | ” |
| – Szepesi György[2] | ||
Pályafutása
A Ferencvárosban
Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1952-től 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen.
1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvárosok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.
| „ | Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem. Örömök értek, csalódások – még vén fejjel is –, barátok hagytak el, de talán nem túlzás, ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaföld, ahová, mint a fel-feldobott kő, mindig visszahulltam. | ” |
| – Albert Flórián: Életem a Fradi, Ringier kiadó, 2007, ISBN 9789637714269 | ||
A válogatottban
| „ | Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 41 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Már 58-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkőzésen. | ” |
| – Szepesi György[2] | ||
1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is.
1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India[3] ellen, valamint kettőt-kettőt Peru[4] és Franciaország[5] ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.
Többször is szerepelt a világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972).
Edzőként
1974-ben a Ferencváros technikai vezetője volt. 1979-től edzősködött Líbiában. Az FTC ifjúsági első csapatának az edzője volt.
Családja
Felesége: Bársony Irén színésznő volt. Házasságukból két gyermek született, mindketten ismert sportolók lettek: Albert Magdolna (1964) kézilabdázó és ifj. Albert Flórián (1967) válogatott labdarúgó.
Utolsó évei és halála
.jpg)
2007. december 21-én délben átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve 2014 júliusáig Albert Flórián Stadion volt.
2011. október 7-én Budapest IX. kerületének díszpolgárává választották. Az elismerést Bácskai János, a kerület polgármestere nyújtotta át Albertnek.
70 évesen, 2011. október 31-én hunyt el szívinfarktus következtében.[6] 2011. november 6-án kísérték utolsó útjára a budapesti Óbudai temetőben. A szertartást Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök celebrálta. A temetésen több százan vettek részt, többek közt Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál köztársasági elnök, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Czene Attila sportért felelő államtitkár, valamint Albert korábbi csapattársai közül Rákosi Gyula, Szűcs Lajos és Mészöly Kálmán.[7][8][9]
A magyar labdarúgó-válogatott 2011. november 11-i mérkőzését Albert Flórián-emlékmérkőzésnek nyilvánította a Magyar Labdarúgó-szövetség.[10]
Sikerei, díjai
Klubcsapatban
- Magyar bajnokság :
- Magyar Népköztársasági-kupa:
- Vásárvárosok Kupája:
- UEFA-kupa:
- BEK:
- negyeddöntős (1): 1965-1966
Válogatottal
Magyarország:- Olimpiai bronzérmes (1): 1960
- Európa-bajnoki-bronzérmes (1): 1964
- Európa-bajnoki-negyedik (1): 1972
- Világbajnokság-negyeddöntő (2): 1962, 1966
- Világválogatott (2): 1968, 1973
- Európa-válogatott (1): 1972
Egyéni
- Aranylabda: 1967 (Aranylabda az emlékkiállításon ITT)
- Világbajnokság gólkirálya: 1962 (4 góllal, megosztva)
- Magyar bajnokság gólkirálya: 1960 (27),1961 (21), 1965 (27)
- Az év magyar labdarúgója: 1966, 1967
- BEK gólkirály: 1965–66 (7 góllal, megosztva)
Kitüntetései
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)[11]
- Ferencvárosért emlékérem (1999)
- A Nemzet Sportolója (2004)
- Hercegszántó díszpolgára (2007)[12]
- Budapest díszpolgára (2010)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)
- Ferencváros díszpolgára (2011)
- Erzsébetváros díszpolgára (2011, posztumusz)
Emlékezete
Születésének 71. évfordulója alkalmából 2012. szeptember 14-én a róla elnevezett stadionban mutatták be a Magyar Posta által kibocsátott emlékívet. A Baticz Barnabás grafikus tervezte emlékíven egy Albert Flóriánról összeállított kompozíció és a labdarúgó aláírása látható. A kapcsolódó emléklap belső oldalán Vitray Tamás magyar és angol nyelvű megemlékezése olvasható.[13][14][15]
Egy jelenetben feltűnik az 1985-ben forgatott Az elvarázsolt dollár című Bujtor-filmben Puskás Ferenccel együtt.[16]
2013-ban a Gyáli út egy részét Albert Flórián útra keresztelték át.[17]
2014. augusztus 7-én felavatták három és fél méteres, egész alakos bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását a Ferencváros újjáépített stadionja előtt.[18]
Statisztika
Klubcsapatban
Mérkőzései a válogatottban
Kötetei
- Hoffer József–Albert Flórián: Rúgd a labdát!; Sport, Bp., 1970 (Sportról fiataloknak)
- Életem a Fradi Titkok az Aranylabda árnyékából; Ringier, Bp., 2007
Jegyzetek
Források
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 31. o. ISBN 963-495-008-6
- Albert Flórián (labdarúgó, 1941) NB I-es statisztikája a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
- Bocsák Miklós: A Császár és utána a sötétség; Sport, Bp., 1984 ISBN 963-253-597-9
- Futball Enciklopédia – Carltoj Books Ltd. 1998 ISBN 963-8380-88-8
- Albert Flórián, képek az MTVA archívumban
- Albert Flórián – Névpont
További információk
- "Aranylabdás" Albert Flórián; összeáll. Nagy Béla; FTC Baráti Kör, Bp., 1985
- Isten éltessen "Császár"! Albert album 380 fekete-fehér és 160 színes fotóval; szerk. Nagy Béla; FTC, Bp., 2001 (Fradi futballmúzeum)
- Császár 75. Képek és elfeledett történetek Albert Flórián életéből; szerk. Czégány Pál; FTC, Bp., 2016
