Aceklofenák
Az aceklofenák a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) közé tartozó, a diklofenákhoz hasonló gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerhatóanyag. Leginkább mozgásszervi gyulladásokban (pl. ízületi gyulladások, reumatoid artitisz, oszteoartritisz) használják. Hatását a prosztaglandinok és a vérlemezkék aggregációjának csökkentésén keresztül éri el. Gátolja a cikloxygenáz (COX) enzimet, amelynek szerepe van a fájdalom, a gyulladás és láz kialakításáért felelős prosztaglandinok termelésében.
 | |
| Aceklofenák | |
| IUPAC-név | |
| 2-[2-[2-[(2,6-diklorofenil)amino]fenil]acetil]oxiecetsav | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 89796-99-6 |
| PubChem | 71771 |
| ATC kód | M01AB16, M02AA25 |
| Gyógyszer szabadnév | aceclofenac |
| Gyógyszerkönyvi név | Aceclofenacum |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C16H13Cl2NO4 |
| Moláris tömeg | 354,18472 g/mol |
| Terápiás előírások | |
| Jogi státusz | POM (receptköteles) |
| Alkalmazás | orális, helyi |
A többi nem-szteroid gyulladáscsökkentőhöz hasonlóan legfontosabb mellékhatásai között a szív és érrendszeri kockázatok valamint a gyomorfekély kialakulásának kockázata szerepelnek. Terápiás hatékonyságát és mellékhatásait számos vizsgálatban összehasonlították más NSAID hatóanyagokkal.[1][2]
Nem alkalmazható szoptató anyáknál és porfíriában szenvedő betegeknél, és nem javasolt gyermekeknek.[2]
Készítmények
Aceklofenák hatóanyagú első készítmény gyártója az Almirall Prodesfarma volt Portugáliában, ahol tablettaként 1990-ben engedélyezték. Aceklofenák készítményt jelenleg Kelet-Közép-Európa és a FÁK országaiba a Richter Gedeon gyógyszergyár forgalmaz Aflamin[3] néven.
Magyarországon 2017-ig törzskönyvezett aceklofenák készítmények:
- Acecgen (Generics UK)
- Aflamin (Richter Gedeon)
- AklofEP (ExtractumPharma)
- Flemac (Aramis Pharma)
Jegyzetek
Irodalom
- British National Formulary 55, 2008. március, ISBN 978-085369-776-3, 537. o.
- Az aceklofenák alkalmazásával kapcsolatos új ellenjavallatok és figyelmeztetések A Richter Gedeon Nyrt. tájékoztató levele 2014. szeptember 15.
- Farsang Cs.: A nem szteroid gyulladáscsökkentők cardiovascularis kockázata. LAM 2011;21(4):249-55
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |