Abszolút többségi kritérium

Az abszolút többségi kritérium olyan szavazási kritérium, amelyet egy egygyőzteses szavazási rendszer akkor teljesít, ha abban egy olyan jelölt, amelyet a szavazók abszolút többsége (több mint 50%) preferál, akkor ez a jelölt garantált nyer.[1][2][3]

Néhány módszer, amely megfelel ennek a feltételnek az azonnali többfordulós szavazás (IRV), a relatív többségi szavazás, valamint bármely Condorcet-módszer,

A kritériumot eredetileg azokra a módszerekre nézve határozták meg, amelyekben rangsorolt (preferenciális) szavazatot lehet leadni, ezek közül egyes rendszerek, mint például a Borda-számlálás egyetlen definícióban sem teljesítik a kritériumot. Más módszereknél, mint például a STAR szavazás, pontozós szavazás, jóváhagyó (elfogadó) szavazás és többségi ítélet esetében a rendszer a használt kritérium definíciójától függően sikeres vagy sikertelen lehet.

Más szavazási rendszerek hívei azt állítják, hogy a többségi kritérium valójában a szavazási rendszer hibája, és nem jellemzője, mivel ez a többség zsarnokságához vezethet, amikor olyan polarizálódó jelöltet választanak meg, akit a szavazók valamivel több mint fele preferált, de lehetséges, hogy mindenki más gyűlöl.[4][5][6][7][8] Más rendszerek jobbak lehetnek olyan konszenzusos jelöltek megválasztásában, akik szélesebb vonzerővel rendelkeznek, ami állítólag jobb képviselőivé teszi őket a lakosság egészének.[9][10] Ezeket inkább "haszonelvűnek" (utilitárius) vagy "konszenzus-keresőnek" nevezik, mint "többséginek ".[11][12][13] Peter Emerson a a Borda-számlálás híveként azzal érvel, hogy a többségi szabály alapvetően hibás, és keserűséghez, megosztottsághoz és erőszakhoz vezet, példaként említve Észak-Írországot és Boszniát .[14][15] Megjegyzendő azonban, hogy egy haszonelvű rendszerben, amikor nincs konszenzusos jelölt, a kisebbség preferenciája felülmúlhatja a többség preferenciáját, ha csak valamivel magasabb hasznosságot kínál; így a haszonelvű módszereknek nem mindig növelnik a konszenzust.

Megjegyzendő, hogy a kölcsönös többségi kritérium a többségi kritérium általánosított formája, amely azt hivatott figyelembe venni, amikor a többség több jelöltet részesít előnyben az összes többinél. A többségi kritériumot teljesítő, de a kölcsönös többségi kritériumnak nem megfelelő szavazási módszerek egy kivételével a többség által előnyben részesített jelöltek közül mindenkit lemorzsolhatnak, hogy biztosítsák a többség által preferált jelöltek egyikének a győzelmét, és spoiler hatást keltenek.[16] Erről figyelemre méltó az elterjedt első választási módszer, mivel a többségi előnybe kerülésért versengő nagy pártok gyakran előválasztással próbálják megakadályozni, hogy egynél több jelölt induljon és megoszoljon a szavazat.

Összehasonlítás a Condorcet-kritériummal

A többségi kritérium szerint X jelöltnek kell nyernie, ha a szavazók többsége igenlő választ ad az „Ön jobban preferálja X-et minden más jelölttel szemben?” kérdésre. .

A Condorcet-kritérium erősebb. Eszerint egy X jelöltnek kell nyernie, ha minden más Y jelöltre több szavazó van, akik igennel válaszolnak az „Ön inkább választjaná X-et Y helyett?” kérdésre igennel válaszol. A Condorcet-kritérium kielégítése magában foglalja a többségi kritériumét, de fordítva nem, azaz az abszolút többségi kritérium teljesítése szükséges, de nem elégséges felétele a Condorcet-kritérium teljesülésének.

Abban az állításban, hogy a Condorcet-kritérium erősebb, mint a többségi kritérium, a kritérium szót olyan kritériumként kell értelmezni, amelyet egy szavazási rendszer teljesíthet vagy nem, nem pedig olyan kritériumként, amelynek egy jelöltnek meg kell felelnie a választás megnyeréséhez.

Példák

Azok a rendszerek, amelyek megfelelnek a többségi kritériumnak (relatív többségi szavazás, Condorcet és IRV), mindenképp megválasztják a vörös jelöltet, mivel megkapta a szavazatok asbzolút többségét. A Borda-számlálás nem felel meg a többségi kritériumnak, és nem választja a Pirost.[17]

A többségi kritériumot teljesítő rendszerek

Relatív többségi szavazás

A relatív többségi szavazás teljesíti az abszolút többségi kritériumot, ugyanis a relatív többség (több szavazatot szerez, mint a többi jelölt) egy ilyen rendszerben gyengébb követelmény, mint az abszolút többség: Ha egy jelölt abszolút többséget szerez egy olyan választáson, ahol minden választónak egy szavazata akkor, akkor nem lehet, hogy egy másik jelölt szerezze meg a szavazatok relatív többségét.

A relatív többségi szavazást a leggyakoribb formájában nem tartják preferenciláis rendszernek, mivel ebben a szavazók csak az első preferenciájukat jelezhetik ("egy X"). Ettől még a többségi kritérium értelmezhető a rendszerre, mivel úgy is felfogható, hogy a relatív többségi rendszerben minden választó preferenciális szavazatot ad le (mint az azonnali többfordulós szavazásban), de nem rangsorolja a többi jelöltet, csak az általa leginkább preferáltat ("egy 1-es"). Ha a választók szokásos preferenciális szavazatot adhatnának le, amit számos különböző módon lehet megszámolni (ezért van többféle preferenciális szavazási rendszer) a relatív többségi rendszer az a módszer, amelyik nem veszi figyelem a többi preferenciákat a szavazólapokon, csak az 1-est.

Azonnali többfordulós szavazás (IRV)

Kétfordulós szavazás

Condorect módszerek

A többségi kritériumot nem teljesítő rendszerek

Borda-számlálás

Vitatott rendszerek (értelmezés kérdése)

Jóváhagyó szavazás

 Nem egyértelmű, hogy a jóváhagyó szavazás megfelel-e a többségi kritériumnak. A jóváhagyó szavazás nem preferenciális (rangsorolós) szavazási módszer, míg a többségi kritériumot a rangsorolt szavazási módszerekre értelmezve hozták létre. Értelmezés kérdése a kibővítése nem preferenciális szavazási módokra.

A szoros értelemben véve, ha a szavazók többsége egy jelöltet jobbnak tart az összes többinél, a jóváhagyó szavazás felhatalmazza a választókat arra, hogy megválasszák ezt a jelöltet, de nem kényszerítik rá őket. Az abszolút többségi tömb szavazói úgy szavazhatnak, hogy garantálják a kedvenc jelöltjük megválasztását. Ha azonban a szavazók közül néhányan inkább egy szélesebb támogatottságú konszenzusos jelöltet keresnek, a jóváhagyási szavazás lehetővé teszi számukra ezt.

Ha az „jobban preferál” kifejezés a preferencia tényleges kifejezését elvárja („jobb szavazat adása”), akkor a jóváhagyó szavazás megfelel az abszolút többségi kritériumnak. Azonban, ha a "a jobban preferál" nem várja el a preferencia tényleges kifejezését a szavazólapon (csupán "ne értékeld rosszabbnak", mint mást), akkor a jóváhagyó szavazás nem teljesíti a kritériumot.

Lásd még

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Majority criterion című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.