A zsidó irodalom története (Kecskeméti)
A Kecskeméti Ármin-féle A zsidó irodalom története című munka egy zsidó irodalomtörténeti mű.
A zsidó irodalom története | |
A mű reprint kiadásában az eredeti címlap. (Megjegyzésː A kép nem döntött, hanem valóban ilyen betűtípust használtak a készítők.) | |
Szerző | Kecskeméti Ármin |
Első kiadásának időpontja | 1908–1909 |
Nyelv | magyar |
Témakör | a zsidó irodalom története a Biblia utáni időktől a 19. század végéig terjedően |
Műfaj | irodalomtörténet |
Részei | 2 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest |
Ez idő szerint Kecskeméti műve Günter Stemberger hasonló című, de jóval kisebb terjedelmű újabb alkotása mellett az egyetlen magyar nyelvű zsidó irodalomtörténet. Az eredetileg 2 kötetben, Budapesten 1908–1909-ben, a Izraelita Magyar Irodalmi Társulat jóvoltából megjelent könyvet a Bethlen Gábor Könyvkiadó több mint 80 évvel az első kiadás után, látva az ezen a területen uralkodó hiányosságokat 1994-ben ismét kiadta reprint kiadásban, bőséges bibliográfiai kitekintéssel kiegészítve.
Az összességében közel 700 – kis alakú – oldalas mű időrendben tekinti át a zsidó irodalmat a Biblia utáni időktől (Kr. e. III. sz.) a 19. század végéig. Az első kötet az Héber Bibliához kapcsolódó apokrif iratok bemutatása után ismerteti az ókor végén keletkezett Talmudot, majd rátér a középkori midrás-irodalomra, illetve a nagy középkori zsidó hittudósok életének és műveiknek a felvázolására. Közülük Maimonidésznek külön fejezetet szentel a szerző.
A második kötet a késő középkor zsidó irodalmát, a zsidóság és a reneszánsz kapcsolatát, a kabbala fogalmának körüljárását, a kora újkori zsidóság jelentős tudósait, a zsidó felvilágosodás – különös tekintetettel Moses Mendelssohn munkásságának bemutatását –, illetve néhány jelentős 19. századi zsidó hittudós és író működésének ismertetését találja az olvasó.
A szöveg olvasását megnehezíti a régies – bár ugyanakkor szép – nyelvezet, a „cz” használása „c” helyett, illetve a terjedelmes, kevéssé tagolt fejezetek. Ezekkel szemben viszont kárpótlást jelenthet az olvasónak a beiktatott prózai, és gyakori versidézetek. A szerző az adott írók, tudósok életének és műveinek bemutatása után gyakran kritikát is mond, illetve összehasonlítja más zsidó írók, tudósok életművével alkotásukat.
Források
- Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. Online
- reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 9637426205