A történelem legnépesebb városainak listája
A történelem legnépesebb városainak listája időrendben sorolja fel becsült népességük alapján azokat a településeket, amelyek a saját történelmi korszakukban a világ legnagyobb metropoliszának számítottak.
Guardian lista
A The Guardian újság egy 2016-os cikke négy, a téma kutatásában nevezetesnek számító tudós munkáját összegezte.[1] A becsült népességadatok, és így a lista szereplői is sokszor nagyon bizonytalanok, de egy alapvetően egy jó képet fest arról, hogy a különböző történelmi korszakokban hol helyezkedtek el a világ legnagyobb népességtömörülései. A lista készítéséhez felhasznált összegzések, Ian Morris, G. Modelski és T. Chandler munkái a Kutatások eredményei fejezetben olvashatóak.
Év | Város[1] | Kép | Népesség (fő)[1] | Mai ország | Leírás |
---|---|---|---|---|---|
Kr.e. 9400[2] | Jerikó | ![]() | 2000-3000[2] | ![]() | A mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2] |
Kr.e. 6500 | Çatalhöyük | ![]() | 5000-10 000 | ![]() | Az Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3] |
Kr.e. 5000 | Tell Brak | ![]() | 4000 | ![]() | Tell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5] |
Kr.e. 4000 | Uruk | ![]() | 5000 - 60 000[6] | ![]() | Az ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6] |
Kr.e. 3800-3700 | Dobrovodi | 10 000 | ![]() | Erdély keleti részétől a Dnyeperig húzódott a cucuteni kultúra területe, amelynek középső, Kr. e. 5000-től 3500-ig tartó időszakában a fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a lakosok a korban óriásinak számító, akár több tízezres népességű településeket hoztak létre. Ezek többnyire ovális alakú, rendkívül sűrűn és koncentrikus körökben beépített városok voltak, a házak többnyire sárral tapasztott vesszőfonatból készültek. Dobrovodi a Dnyepermelléki-hátságon jött létre, egy 250 hektáros területen.[7] | |
Kr.e. 3700 | Eridu | ![]() | 6000-10 000 | ![]() | Eridu a sumér civilizáció egymáshoz közel épült városainak egyike volt, Uruktól körülbelül 60 km-re délre feküdt az Eufrátesz partján. Kedvező fekvésének köszönhetően a földművelők, a nomád állattenyésztők és a folyóparti halászok kereskedelmének központjává nőtte ki magát. A település az Enki istennek szentelt templom (zikkurat) köré épült. |
Kr.e. 3600-3500 | Majdanyecke | ![]() | 12 000- 46 000[8] | ![]() | Majdanyecke Dobrovodihoz hasonlóan a cucuteni kultúra városa volt, szerkezetében és épületeiben is nagyon hasonló volt a kultúra többi nagy településéhez, 270 hektáron terült el. Legnagyobb házai 2 emeletesek voltak. A város maradványait magnetométeres vizsgálatokkal fedezték fel. Ahogy a többi cucuteni város esetében is történt, saját lakosai Majdanyeckét is 75-80 évente felgyújtották, majd újraépítették. |
Kr.e. 3600-3500 | Taljanki | ![]() | 15 600- 21 000 | ![]() | Taljanki is a cucuteni kultúra nagyvárosainak sorába tartozott, a négyszögletesebb alakú, középen egy üres területtel rendelkező település 450 hektáron terült el. A Taljanka-folyó és egy kisebb patak összefolyásánál épült fel. Az, hogy mi okozta a társadalmát tekintve egalitarizmuson alapuló cucuteni kultúra hanyatlását és eltűnését, még vita tárgyát képezi, egy elmélet szerint a lehűlő és szárazabbá váló klíma lehetetlenítette el a mezőgazdaság addig folytatott formáit. |
Kr.e. 3500 | Abüdosz | 20 000 | ![]() | Az ókori egyiptomi civilizáció korai időszakának egyik legjelentősebb városa Abüdosz volt, a város Felső-Egyiptomban, a Nílus nyugati partján feküdt. A város határában fekvő Umm el-Kaáb nekropolisz a korai fáraói dinasztiák legfontosabb temetkezési helye volt. | |
Kr.e. 3100 | Memphisz | 20 000 | ![]() | Az Alsó- és Felső-Egyiptom határán fekvő település az Óbirodalom időszakában élte virágkorát, ekkor az egyiptomi civilizáció kulturális, politikai és tudományos központjaként szolgált. Számos másik uralkodó mellett Dzsószer fáraó is Memphiszből kormányozta országát és itt épült fel piramisa is. | |
Kr.e. 2500 | Lagas | ![]() | 60 000 | ![]() | A sumér civilizáció jelentős városa első virágkora idején volt a világ legnépesebb települése. A Tigris és az Eufrátesz találkozásától északkeletre fekvő városállam a Ninurta istennek szentelt zikkurat köré épült. Pusztulásához Umma és Uruk egyesült erőinek támadása vezetett. |
Kr.e. 2400 | Mohendzsodáro | 40 000 | ![]() | ||
Kr.e. 2300 | Ningírszu | ![]() | 80 000 | ![]() | |
Kr.e. 2250 | Agade | ![]() | 35 000 | ![]() | |
Kr.e. 2100 | Ur | ![]() | 100 000 | ![]() | |
Kr.e. 1800 | Mári | ![]() | 60 000 | ![]() | |
Kr.e. 1650 | Avarisz | ![]() | 100 000 | ![]() | |
Kr.e. 1360 | Théba | ![]() | 80 000 | ![]() | |
Kr.e. 1300 | Yinxu | ![]() | 120 000 | ![]() | |
Kr.e. 1200 | Per-Ramszesz | 160 000 | ![]() | ||
Kr.e. 1000 | Lojang | ![]() | 100 000 | ![]() | |
Kr.e. 900 | Hszian | 125 000 | ![]() | ||
Kr.e. 700 | Linzi | ![]() | 100 000 | ![]() | |
Kr.e. 650 | Ninive | ![]() | 120 000 | ![]() | |
Kr.e. 500 | Babilon | ![]() | 200 000 | ![]() | |
Kr.e. 479 | Srávasztí | ![]() | 900 000[9] | ![]() | |
Kr.e. 460 | Rádzsgír | ![]() | 36 000[10] | ![]() | |
Kr.e. 300 | Karthágó | ![]() | 700 000 | ![]() | |
Kr.e. 200 | Pátaliputra | 350 000 | ![]() | ||
Kr.e. 100 | Alexandria | 1 000 000 | ![]() | ||
Kr.u. 200 | Róma | ![]() | 1 200 000 | ![]() | |
Kr.u. 500 | Konstantinápoly | 500 000 | ![]() | ||
575 | Ktésziphón | ![]() | 500 000 | ![]() | |
600 | Chang'an | ![]() | 600 000 | ![]() | |
800 | Bagdad | ![]() | 700 000 | ![]() | |
935 | Córdoba | ![]() | 450 000 | ![]() | |
1100 | Kajfeng | ![]() | 1 000 000 | ![]() | |
1160 | Fez | 250 000 | ![]() | ||
1180 | Polonnaruva | ![]() | 250 000 | ![]() | |
1210 | Merv | ![]() | 500 000 | ![]() | |
1300 | Hangcsou | ![]() | 1 500 000 | ![]() | |
1350 | Kairó | ![]() | 660 000 | ![]() | |
1400 | Nanking | ![]() | 1 000 000 | ![]() | |
1500 | Peking | ![]() | 1 000 000 | ![]() | |
1700 | Ajutthaja | ![]() | 1 000 000 | ![]() | |
1850 | London | ![]() | 2 320 000 | ![]() | |
1925 | New York | ![]() | 7 774 000 | ![]() | |
2000 | Tokió | ![]() | 37 468 000[11] | ![]() |
Kutatások eredményei
A városnevek félkövér betűkkel szerepelnek, ha mindhárom forrás közel egyetért.
Figyelem: Nem teljes listaǃ A táblázat nem tartalmazza az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó főbb városok adatait a Kr. e. 5000-től 1000-ig terjedő időszakra, Angkor városának adatait, melynek népessége a 12. században megközelíthette az 1 millió főt,[12] sem az amerikai kontinens főbb városainak nagyságát a történelem folyamán, ahogy a legújabb felfedezéseket sem, például amelynek alapján a mai Jeruzsálem melletti egykori település nagyságát Kr. e. 7000 körül 2-3 ezer fősre becsülik.[13]
Év (BC = Kr. e.) | Ian Morris (2010)[14] | G. Modelski (2003)[15] | T. Chandler (1987)[16] | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Népesség | Városnév | Mai elhelyezkedés | Népesség | Városnév | Mai elhelyezkedés | Népesség | Városnév | Mai elhelyezkedés | |||||
7000 BC | [17] 1,000 | Beidha | Jordánia | [18] 1,000–2,000 | Jerikó | Ciszjordánia | |||||||
Baszta[19] | Jordánia | ||||||||||||
Çatalhöyük | Törökország | ||||||||||||
6500 BC | [18][20] 5,000–10,000 | Çatalhöyük | Törökország | ||||||||||
6000 BC | [21] 3,000 | Çatalhöyük | Törökország | ||||||||||
4000 BC | 5,000 | Uruk | Irak | [18] 4,000 | Eridu | Irak | |||||||
Tell Brak | Szíria | ||||||||||||
3800 to 3700 BC | [22] < 10,000 | Dobrovodi | Ukrajna | ||||||||||
3700 BC | 6,000–10,000 | Eridu | Irak | ||||||||||
3600 to 3500 BC | [22] < 10,000 | Majdanecke | Ukrajna | ||||||||||
[22] < 10,000 | Taljanki | Ukrajna | |||||||||||
3500 BC | 14,000 | Uruk | Irak | ||||||||||
3300 BC | 40,000 | Uruk | Irak | ||||||||||
3200 BC | 20,000 | Abüdosz | Egyiptom | ||||||||||
3100 BC | 20,000 | Memphisz | Egyiptom | ||||||||||
3000 BC | [23] 45,000 | Uruk | Irak | 40,000 | Uruk | Irak | 30,000 | Memphisz | Egyiptom | ||||
2800 BC | 80,000 | Uruk | Irak | Memphisz | Egyiptom | ||||||||
2500 BC | [24] 60,000 | Lagas[25] | Irak | Memphisz | Egyiptom | ||||||||
[24] 20,000 | Nippur | Irak | |||||||||||
2400 BC | [26] 50,000 | Mári | Szíria | Memphisz | Egyiptom | ||||||||
[26] 40,000 | Umma | Irak | |||||||||||
Ningírszu[25] | Irak | ||||||||||||
Mohendzsodáro | Pakisztán | ||||||||||||
2300 BC | [27] 80,000 | Ningírszu | Irak | Memphisz | Egyiptom | ||||||||
[27] 50,000 | Mari | Szíria | |||||||||||
2250 BC | > 30,000 | Memphisz | Egyiptom | ||||||||||
2240 BC | Akkád[28] | Irak | |||||||||||
2200 BC | 50,000 | Ningírszu | Irak | Akkád | Irak | ||||||||
2100 BC | 100,000 | Ur | Irak | Akkád | Irak | ||||||||
2075 BC | 50,000 | Ningírszu[25] | Irak | ||||||||||
2059 BC | Ningírszu | Irak | |||||||||||
2030 BC | Ur | Irak | |||||||||||
2000 BC | 60,000 | Memphisz | Egyiptom | [29] 40,000 | Isin | Irak | 65,000 | Ur | Irak | ||||
Larsza | Irak | ||||||||||||
Irak | Ningírszu | Irak | |||||||||||
1991 BC | Ur | Irak | |||||||||||
1980 BC | Théba | Egyiptom | |||||||||||
1900 BC | 40,000 | Isin | Irak | Théba | Egyiptom | ||||||||
Larsza | Irak | ||||||||||||
1800 BC | 60,000 | Mari | Szíria | > 25,000 | Théba | Egyiptom | |||||||
1770 BC | 60,000 | Babilon | Irak | ||||||||||
1700 BC | 60,000 | Babilon | Irak | Babilon | Irak | ||||||||
1670 BC | Avarisz[30] | Egyiptom | |||||||||||
1650 BC | [31] 100,000 | Avarisz | Egyiptom | ||||||||||
1600 BC | 50,000–100,000 | Avarisz[30] | Egyiptom | 100,000 | Avarisz | Egyiptom | |||||||
1595 BC | Avarisz | Egyiptom | |||||||||||
1580 BC | Avarisz | Egyiptom | |||||||||||
1557 BC | Memphisz | Egyiptom | |||||||||||
1500 BC | 75,000 | Uruk | Irak | 60,000 | Théba | Egyiptom | Memphisz | Egyiptom | |||||
Théba | Egyiptom | ||||||||||||
1400 BC | 80,000 | Théba | Egyiptom | Théba | Egyiptom | ||||||||
1375 BC | [31] 100,000 | Théba | Egyiptom | ||||||||||
1360 BC | 80,000 | Théba | Egyiptom | ||||||||||
1350 BC | Théba | Egyiptom | |||||||||||
1300 BC | 120,000 | Yinxu (Anyang) | Kína | Théba | Egyiptom | ||||||||
1205 BC | Memphisz[32] | Egyiptom | |||||||||||
1200 BC | 80,000 | Babilon | Irak | 160,000 | Per-Ramszesz[30] | Egyiptom | [32] 50,000 | Memphisz | Egyiptom | ||||
Théba | Egyiptom | ||||||||||||
1188 BC | Théba | Egyiptom | |||||||||||
1184 BC | 120,000 | Théba | Egyiptom | ||||||||||
1100 BC | 120,000 | Per-Ramszesz | Egyiptom | Théba | Egyiptom | ||||||||
1000 BC | 35,000 | Qiyi (Qishan) | Kína | [33] 120,000 | Théba | Egyiptom | [34] > 50,000 | Théba | Egyiptom | ||||
[33] 100,000 | Haojing (Xi'an)[35] | Kína | [34] > 50,000 | Haojing (Xi'an)[35] | Kína | ||||||||
Memphisz | Egyiptom | [34] 50,000 | Csengcsou (Lojang)[36] | Kína | |||||||||
Babilon | Irak | [31] 100,000 | |||||||||||
900 BC | 125,000 | Haojing | Kína | Théba | Egyiptom | ||||||||
800 BC | 125,000 | Haojing | Kína | > 50,000 | Théba | Egyiptom | |||||||
700 BC | 100,000 | Théba | Egyiptom | Théba | Egyiptom | ||||||||
Memphisz | Egyiptom | ||||||||||||
Ninive | Irak | ||||||||||||
Babilon[37] | Irak | ||||||||||||
Luoyi (Lojang)[36] | Kína | ||||||||||||
Linzi | Kína | ||||||||||||
668 BC | [31] 100,000 | Ninive | Irak | ||||||||||
650 BC | 120,000 | Ninive | Irak | ||||||||||
612 BC | Babilon | Irak | |||||||||||
600 BC | 200,000 | Babilon | Irak | [31] 100,000 | Babilon | Irak | |||||||
Luoyi | Kína | ||||||||||||
562 BC | 200,000 | Babilon | Irak | ||||||||||
500 BC | 150,000 | Babilon | Irak | [38] 200,000 | Babilon | Irak | Babilon | Irak | |||||
Luoyi | Kína | ||||||||||||
Linzi | Kína | ||||||||||||
479 BC | Babilon | Irak | |||||||||||
460 BC | Babilon | Irak | |||||||||||
440 BC | Babilon | Irak | |||||||||||
430 BC | 200,000 | Babilon | Irak | ||||||||||
400 BC | 320,000 | Xiadu | Kína | Babilon | Irak | ||||||||
320 BC | > 300,000 | Alexandria | Egyiptom | ||||||||||
300 BC | 500,000 | Karthágó | Tunézia | Pátaliputra (Patna) | India | ||||||||
220 BC | Pátaliputra | India | |||||||||||
206 BC | Pátaliputra | India | |||||||||||
200 BC | 300,000 | Alexandria | Egyiptom | 600,000 | Alexandria | Egyiptom | [39] 350,000 | Pátaliputra | India | ||||
400,000 | Csangan (Xi'an)[35][39] | Kína | |||||||||||
195 BC | Csangan | Kína | |||||||||||
190 BC | Csangan | Kína | |||||||||||
170 BC | Csangan | Kína | |||||||||||
160 BC | Csangan | Kína | |||||||||||
100 BC | 1,000,000 | Alexandria | Egyiptom | Csangan | Kína | ||||||||
25 BC | Róma | Olaszország | |||||||||||
1 AD | 1,000,000 | Róma | Olaszország | 800,000 | Róma | Olaszország | Róma | Olaszország | |||||
100 | 1,000,000 | Róma | Olaszország | 450,000 | Róma | Olaszország | |||||||
180 | 600,000 | Róma | Olaszország | ||||||||||
200 | 800,000 | Róma | Olaszország | 1,200,000 | Róma | Olaszország | Róma | Olaszország | |||||
280 | 500,000 | Róma | Olaszország | ||||||||||
300 | 1,000,000 | Róma | Olaszország | Róma | Olaszország | ||||||||
340 | Konstantinápoly (Istanbul) | Törökország | |||||||||||
350 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||||||
361 | 300,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||||||||
400 | 500,000 | Róma | Olaszország | 800,000 | Róma | Olaszország | Konstantinápoly | Törökország | |||||
410 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||||||
450 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||||||
500 | 500,000 | Konstantinápoly | Törökország | 400,000 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||
Jiankang (Nanking)[40] | Kína | ||||||||||||
Lojang[36] | Kína | ||||||||||||
570 | Ktésziphón[41] | Irak | |||||||||||
575 | 500,000 | Ktésziphón | Irak | ||||||||||
600 | [42] 600,000 | Daxing (Csangan)[35] | Kína | 600,000 | Konstantinápoly | Törökország | 500,000 | Ktésziphón | Irak | ||||
622 | 500,000 | Ktésziphón | Irak | ||||||||||
637 | 400,000 | Csangan[35] | Kína | ||||||||||
650 | Csangan | Kína | |||||||||||
700 | 1,000,000 | Csangan[35] | Kína | 800,000 | Csangan | Kína | |||||||
750 | 800,000 | Csangan | Kína | ||||||||||
775 | 600,000 | Bagdad | Irak | ||||||||||
800 | 1,000,000 | Csangan | Kína | 800,000 | Csangan | Kína | 700,000 | Bagdad | Irak | ||||
833 | 900,000 | Bagdad | Irak | ||||||||||
900 | [14] 750,000 | Csangan | Kína | 900,000 | Bagdad | Irak | 900,000 | Bagdad | Irak | ||||
925 | 1,100,000 | Bagdad | Irak | ||||||||||
932 | 1,100,000 | Bagdad | Irak | ||||||||||
935 | 450,000 | Cordoba | Spanyolország | ||||||||||
1000 | 1,000,000 | Kajfeng | Kína | [43] 1,200,000 | Bagdad | Irak | 450,000 | Cordoba | Spanyolország | ||||
1013 | 400,000 | Kajfeng | Kína | ||||||||||
1050 | 400,000 | Kajfeng | Kína | ||||||||||
1071 | 400,000 | Kajfeng | Kína | ||||||||||
1100 | 1,200,000 | Bagdad | Irak | 442,000 | Kajfeng | Kína | |||||||
1102 | 442,000 | Kajfeng | Kína | ||||||||||
1126 | 420,000 | Kajfeng | Kína | ||||||||||
1127 | 200,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||||||||
1145 | 200,000 | Merv | Türkmenisztán | ||||||||||
1150 | 200,000 | Merv | Türkmenisztán | ||||||||||
1153 | 200,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||||||||
1160 | 200,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||||||||
1170 | 200,000 | Fez | Marokkó | ||||||||||
1180 | 200,000 | Hangcsou | Kína | ||||||||||
1200 | [44] 1,000,000 | Hangcsou | Kína | 1,000,000 | Bagdad | Irak | 255,000 | Hangcsou | Kína | ||||
Hangcsou | Kína | ||||||||||||
Kajfeng | Kína | ||||||||||||
1210 | 600,000 | Gurganj | Türkmenisztán | 500,000 | Merv | Türkmenisztán | 260,000 | Hangcsou | Kína | ||||
1250 | 320,000 | Hangcsou | Kína | ||||||||||
1273 | 432,000 | Hangcsou | Kína | ||||||||||
1300 | 1,500,000 | Hangcsou | Kína | 432,000 | Hangcsou | Kína | |||||||
1315 | 432,000 | Kairó | Egyiptom | ||||||||||
1325 | 500,000 | Kairó | Egyiptom | ||||||||||
1348 | 432,000 | Hangcsou | Kína | ||||||||||
1350 | 432,000 | Hangcsou | Kína | ||||||||||
1358 | Jinling (Nanjing) | Kína | |||||||||||
1391 | 473,000 | Jinling | Kína | ||||||||||
1400 | 500,000 | Jinling (Nanjing) | Kína | 1,000,000 | Jinling (Nanjing) | Kína | 487,000 | Jinling | Kína | ||||
1420 | Jinling | Kína | |||||||||||
1425 | Peking | Kína | |||||||||||
1450 | 600,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1492 | 669,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1500 | 600,000 | Peking | Kína | 1,000,000 | Peking | Kína | 672,000 | Peking | Kína | ||||
1550 | 690,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1575 | 706,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1579 | 706,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1600 | 700,000 | Peking | Kína | 1,000,000 | Peking | Kína | 706,000 | Peking | Kína | ||||
1635 | Peking | Kína | |||||||||||
1637 | Peking | Kína | |||||||||||
1650 | 700,000 | Konstantinápoly[45] | Törökország | ||||||||||
1670 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||||||
1675 | 750,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||||||||
1684 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||||||
1685 | Konstantinápoly | Törökország | |||||||||||
1690 | 700-800,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||||||||
1700 | 650,000 | Peking | Kína | 1,000,000 | Ajutthaja | Thaiföld | 700,000 | Konstantinápoly | Törökország | ||||
1710 | Peking | Kína | |||||||||||
1720 | Edo[46] | Japán | Peking | Kína | |||||||||
1750 | 900,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1775 | 1,000,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1800 | 1,100,000 | Peking | Kína | 1,100,000 | Peking | Kína | 1,100,000 | Peking | Kína | ||||
1821 | 1,300,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1825 | 1,350,000 | Peking | Kína | ||||||||||
1,335,000 | London | Egyesült Királyság | |||||||||||
1841 | 1,948,000 | London | Egyesült Királyság | ||||||||||
1850 | 2,320,000 | London | Egyesült Királyság | ||||||||||
1851 | 2,362,000 | London | Egyesült Királyság | ||||||||||
1861 | 2,803,000 | London | Egyesült Királyság | ||||||||||
1875 | 4,241,000 | London | Egyesült Királyság | ||||||||||
1900 | 6,600,000 | London | Egyesült Királyság | 6,500,000 | London | Egyesült Királyság | 6,480,000 | London | Egyesült Királyság | ||||
1914 | 7,419,000 | London | Egyesült Királyság | ||||||||||
1925 | 7,774,000 | New York | Egyesült Államok | ||||||||||
1936 | 10,150,000 | New York | Egyesült Államok | ||||||||||
1950 | 12,463,000 | New York | Egyesült Államok | ||||||||||
1962 | |||||||||||||
1965 | 15,000,000 | Tokió | Japán | ||||||||||
1975 | 20,500,000 | Tokió | Japán | ||||||||||
2000 | [47] 26,400,000 | Tokió | Japán |