A gallium izotópjai
A természetes gallium (Ga) két stabil izotóp, a gallium-69 és gallium-71 keveréke. Kereskedelmi szempontból legjelentősebb radioizotópjai a gallium-67 és gallium-68.
A gallium-67 (felezési ideje 3,3 nap) gamma-sugárzó izotóp (a gamma-foton közvetlenül az elektronbefogás után lép ki), melyet a szokványos nukleáris medicinai képalkotásban használnak – az eljárást általában gallium-szkennelésnek nevezik. Rendszerint a szabad Ga3+ iont használják. Ez a leghosszabb felezési idejű radioaktív galliumizotóp.
A rövidebb élettartamú gallium-68 (felezési ideje 68 perc) pozitronkibocsátással bomlik. Diagnosztikai célból egyes PET-vizsgálatokhoz germánium-68-ból állítják elő gallium-68-generátorok felhasználásával. Ennél az alkalmazásnál általában valamilyen hordozómolekulához kapcsolják, így a szövetek által felvett radiofarmakon mennyisége eltér a szokványos gallium-szkennelésnél használt ionos Ga-67 esetén tapasztalhatótól.
Standard atomtömeg: 69,723(1) u
Táblázat
| nuklid jele | Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) | felezési idő | bomlási mód(ok)[1][m 1] | leány- izotóp(ok)[m 2] | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) | természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 56Ga | 31 | 25 | 55,99491(28)# | p | 55Zn | 3+# | |||
| 57Ga | 31 | 26 | 56,98293(28)# | p | 56Zn | 1/2−# | |||
| 58Ga | 31 | 27 | 57,97425(23)# | p | 57Zn | 2+# | |||
| 59Ga | 31 | 28 | 58,96337(18)# | p | 58Zn | 3/2−# | |||
| 60Ga | 31 | 29 | 59,95706(12)# | 70(10) ms | β+ | 60Zn | (2+) | ||
| 61Ga | 31 | 30 | 60,94945(6) | 168(3) ms | β+ | 61Zn | 3/2− | ||
| 62Ga | 31 | 31 | 61,944175(30) | 116,18(4) ms | β+ | 62Zn | 0+ | ||
| 63Ga | 31 | 32 | 62,9392942(14) | 32,4(5) s | β+ | 63Zn | (3/2−) | ||
| 64Ga | 31 | 33 | 63,9368387(22) | 2,627(12) perc | β+ | 64Zn | 0(+#) | ||
| 64mGa | 42,85(8) keV | 21,9(7) µs | 2+ | ||||||
| 65Ga | 31 | 34 | 64,9327348(9) | 15,2(2) perc | β+ | 65Zn | 3/2− | ||
| 66Ga | 31 | 35 | 65,931589(3) | 9,49(7) óra | β+ | 66Zn | 0+ | ||
| 67Ga[m 3] | 31 | 36 | 66,9282017(14) | 3,2612(6) nap | EC | 67Zn | 3/2− | ||
| 68Ga[m 4] | 31 | 37 | 67,9279801(16) | 67,71(9) perc | β+ | 68Zn | 1+ | ||
| 69Ga | 31 | 38 | 68,9255736(13) | Stabil | 3/2− | 0,60108(9) | |||
| 70Ga | 31 | 39 | 69,9260220(13) | 21,14(3) perc | β− (99,59) | 70Ge | 1+ | ||
| EC (0,41%) | 70Zn | ||||||||
| 71Ga | 31 | 40 | 70,9247013(11) | Stabil | 3/2− | 0,39892(9) | |||
| 72Ga | 31 | 41 | 71,9263663(11) | 14,095(3) óra | β− | 72Ge | 3− | ||
| 72mGa | 119,66(5) keV | 39,68(13) ms | IT | 72Ga | (0+) | ||||
| 73Ga | 31 | 42 | 72,9251747(18) | 4,86(3) óra | β− | 73Ge | 3/2− | ||
| 74Ga | 31 | 43 | 73,926946(4) | 8,12(12) perc | β− | 74Ge | (3−) | ||
| 74mGa | 59,571(14) keV | 9,5(10) s | (0) | ||||||
| 75Ga | 31 | 44 | 74,9265002(26) | 126(2) s | β− | 75Ge | (3/2)− | ||
| 76Ga | 31 | 45 | 75,9288276(21) | 32,6(6) s | β− | 76Ge | (2+,3+) | ||
| 77Ga | 31 | 46 | 76,9291543(26) | 13,2(2) s | β− | 77Ge | (3/2−) | ||
| 78Ga | 31 | 47 | 77,9316082(26) | 5,09(5) s | β− | 78Ge | (3+) | ||
| 79Ga | 31 | 48 | 78,93289(11) | 2,847(3) s | β− (99,911%) | 79mGe | (3/2−)# | ||
| β−, n (0,089%) | 78Ge | ||||||||
| 80Ga | 31 | 49 | 79,93652(13) | 1,697(11) s | β− (99,11%) | 80Ge | (3) | ||
| β−, n (0,89%) | 79Ge | ||||||||
| 81Ga | 31 | 50 | 80,93775(21) | 1,217(5) s | β− (88,11%) | 81mGe | (5/2−) | ||
| β−, n (11,89%) | 80Ge | ||||||||
| 82Ga | 31 | 51 | 81,94299(32)# | 0,599(2) s | β− (78,5%) | 82Ge | (1,2,3) | ||
| β−, n (21,5%) | 81Ge | ||||||||
| 83Ga | 31 | 52 | 82,94698(32)# | 308(1) ms | β− (60%) | 83Ge | 3/2−# | ||
| β−, n (40%) | 82Ge | ||||||||
| 84Ga | 31 | 53 | 83,95265(43)# | 0,085(10) s | β−, n (70%) | 83Ge | |||
| β− (30%) | 84Ge | ||||||||
| 85Ga | 31 | 54 | 84,95700(54)# | 50# ms [>300 ns] | 3/2−# | ||||
| 86Ga | 31 | 55 | 85,96312(86)# | 30# ms [>300 ns] | |||||
Megjegyzések
- A kereskedelmileg hozzáférhető anyagok esetén előfordulhat nem közölt vagy nem szándékos izotópelválasztás. A megadott értékektől lényeges eltérések adódhatnak.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
- A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
- Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights
Hivatkozások
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of gallium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A cink izotópjai | A gallium izotópjai | A germánium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
🔥 Top keywords: Kezdőlap2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságSpeciális:KeresésLabdarúgó-Európa-bajnokság2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságGattyán GyörgyÁdám MartinKylian MbappéTisztelet és Szabadság Párt2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező)ColdplayMagyar Péter (jogász)Magyar labdarúgó-válogatottFrancia labdarúgó-válogatottApák napjaAgymanók 2.Romelu LukakuSárkányok házaSpeciális:Friss változtatások2024-es európai parlamenti választás MagyarországonLibik GyörgyPuskás Ferenc (labdarúgó)Antoine GriezmannMagyarországLabdarúgó-világbajnokságBelga labdarúgó-válogatottAz Európai Unió tagállamaiGrúzia2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság2024. évi nyári olimpiai játékokJúnius 17.Chris MartinFIFA-világranglistaSzoboszlai DominikRomán labdarúgó-válogatottVitézy Dávid2024-es magyarországi önkormányzati választásCristiano RonaldoZichyújfalu