Élesztő
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az élesztő szó gombák egy csoportjára alkalmazott gyűjtőfogalom. Az élesztők eukarióta, egysejtű mikroorganizmusok, amelyek a gombák országába tartoznak. Az első élesztők több százmillió évvel ezelőtt jelentek meg, és jelenleg legalább 1500 fajuk ismert.[1][2][3] Becslések szerint az összes leírt gombafaj 1%-át teszik ki.[4]
 | ||||
|---|---|---|---|---|
 Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba | ||||
| Rendszertani besorolás | ||||
| ||||
| tipikus felosztás | ||||
Tömlősgombák (Ascomycota)
Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
| ||||
| Hivatkozások | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Élesztő témájú kategóriát. |
Az élesztők nem alkotnak egységes rendszertani vagy filogenetikai csoportot. Az "élesztő" kifejezést gyakran a Saccharomyces cerevisiae szinonimájaként használják,[5] de az élesztők filogenetikai sokféleségét mutatja, hogy két különálló törzsbe sorolják őket: a tömlősgombák és a bazídiumos gombák törzseibe. A bimbós élesztők vagy "valódi élesztők" a tömlősgombák törzsén belül a Saccharomycetales rendjébe sorolhatók. [6]
Szűkebb értelemben a Saccharomyces nemzetségbe tartozó élesztőgombák több faját, legfőképpen a Saccharomyces cerevisiae-t, és azoknak számos spontán kialakult vagy tenyésztett törzsét értjük élesztő alatt. Pontosabban, élesztőn inkább a belőlük készített élelmiszeripari termékeket értjük, a gombákat inkább élesztőgombáknak nevezzük.
A Saccharomyces cerevisiae élesztőfaj a szénhidrátokat szén-dioxiddá és alkohollá alakítja át, erjedés során. Ennek a reakciónak a termékeit évezredek óta használják a sütésben és az alkoholos italok előállításában.[7]Más élesztőgombafajok, mint például a Candida albicans, kórokozók, és fertőzéseket okozhatnak az emberben. Az élesztőket a közelmúltban mikrobiális üzemanyagcellákban[8] elektromos áram előállítására és a bioüzemanyag-iparban etanol előállítására használták.
Az élelmiszeripari élesztő külső jellemzői
Drapp színű, frissen rugalmas tapintású, kagylós törésű, jellegzetes ízű és szagú, egysejtű gombák tömegéből álló élelmiszer.
Az élelmiszeripari élesztő kémiai összetétele
- víz 73–75%
- fehérje 13%
- kisebb mennyiségben ásványi anyagok, zsiradék, szénhidrát, vitamin (B, E), zimáz enzim
100 g friss élesztő vitamin- és ásványianyag-tartalma:
- B1 0,37–0,56 mg,
- B2 1,17–1,7 mg,
- B6 1,1–1,14 mg,
- Kálium 610 mg,
- Nátrium 16 mg,
- Kalcium 13–16 mg,
- Magnézium 31 mg,
- Foszfor 340 mg
- Vas
Az élelmiszeripari élesztő előállítása
- Táptalaja a cukorgyártásból visszamaradt melasz, ezt hígítják, a szükséges tápsókkal kiegészítik, beállítják a kémhatását, pasztőrözik
- Színtenyészettel beoltják és elszaporítják az élesztő sejteket, a legkedvezőbb hőmérséklet 26 °C
- Az élesztőt leválasztják a táptalajról
- Sajtolással formázzák és különféle súlyú adagokba csomagolják
Szárított élesztő
Az élesztő víz tartalmát meleg levegővel történő szárítással csökkentik. Granulátum formában hozzák forgalomba, légmentesen zárt csomagolásban, mert a levegő oxigénje károsan hat a kelesztő képességre.1 kg szárított élesztő körülbelül 2,8 kg sajtolt élesztőnek felel meg.
Sütőipari szerepe
A tészta térfogatának növelése, alkoholos erjedés segítségével:
- C6H12O6 --zimáz→ 2 CH3CH2OH + 2 CO2 + Hő
- A képződő szén-dioxid végzi a térfogatnövelést
- Adagolása kenyereknél 0,5-1%, fehértermékeknél 3-5%, az összes lisztre számítva
- Meleg vízben (max 40 °C) feloldjuk (szuszpendáljuk), és így adjuk a tésztához
Szeszipari szerepe
- A sör gyártási folyamatának egyik része az erjesztés. "Az erjesztőpincékben a sörlevet élesztő hozzáadása után erjesztőtartályokban erjesztik. Rendkívül fontos az erjesztő helyiség és a sörrel érintkező edények, berendezések higiéniája, mert bármilyen kis fertőzés vagy szennyeződés tönkreteheti a sörfőző egész munkáját. Az erjesztés során a sörléhez adott élesztő alkohollá és szén-dioxiddá bontja a sörlében található malátacukrot."[9]
- A bor erjedésében szintén nagy szerepe van az élesztőgombáknak. Természetesen ezt természetes úton tanácsos elérni. "Az élesztőgombák kulcsfontosságúak a borok kierjesztésében. Legfontosabb feladatuk, hogy a must cukortartalmának lebontása során alkoholt, és megfelelő fermentatív aromaanyagokat állítsanak elő. Ezektől lesz a bor élvezetes. Különböző erjedési melléktermékekre azonban mindig számítani kell. Ezek szerencsés esetben kedvezően, rossz esetben viszont károsan befolyásolják a bor élvezeti értékét. " [10]
Az élelmiszeripari élesztő egyéb pozitív tulajdonságai
Az élesztő rendszeres fogyasztása semlegesíti a stresszhatást, jelentős szerepet játszik a szénhidrátok lebontásának folyamatában is, mert serkenti a hasnyálmirigy működését, ezért rendkívül előnyös cukorbetegek számára is.A közhiedelem szerint megszépíti a bőrt, a házi kozmetikában és a kozmetikai iparban régóta használják bőrregeneráló hatása miatt. [forrás?]
Csökkenti a koleszterin-szintet (lecitinnel együtt alkalmazva). Javít a köszvényes állapoton, csökkenti az ideggyulladással járó fájdalmat.
Élelmiszerromlás
Az élesztők alacsony pH-jú (5,0 vagy alacsonyabb) élelmiszerekben, valamint cukrok, szerves savak és más könnyen metabolizálható szénforrások jelenlétében képesek növekedni.[11] Az élesztők növekedésük során az élelmiszerek egyes összetevőit metabolizálják, és metabolikus végtermékeket termelnek. Ennek hatására az élelmiszer fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságai megváltoznak, és az élelmiszer romlottá válik.[12] Az élesztőgombák élelmiszereken belüli növekedése gyakran megfigyelhető azok felületén, mint például sajtokon vagy húsokon, vagy a cukrok erjedésével az italokban, például a gyümölcslevekben, és a félfolyékony termékekben, például a szirupokban és lekvárokban. [11] A Zygosaccharomyces nemzetséghez tartozó élesztők régóta okoznak romlást az élelmiszeriparban. Ennek főleg az az oka, hogy ezek a fajok magas szacharóz-, etanol-, ecetsav-, szorbinsav-, benzoesav- és kén-dioxid-koncentráció jelenlétében is képesek növekedni,[13] ezek pedig az általánosan használt élelmiszer-tartósítási módszerek közé tartoznak. A metilénkéket az élő élesztősejtek jelenlétének vizsgálatára használják.[14] A borászatban a fő romlást okozó élesztő a Brettanomyces bruxellensis.
Az ibériai sonkában és húsban kimutatták a Candida blankii-t”.[15]
További információk
Jegyzetek
Források
- Élelmiszer-mikrobiológia: Sütőélesztő-gyártás. Tankönyvtár.hu
