Ágostonfalva
Ágostonfalva (románul Augustin, korábban Agoștin, németül Augustinsdorf) falu Romániában, Brassó megyében.
Ágostonfalva (Augustin) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Ágostonfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 507151 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 41569 |
Népesség | |
Népesség | 2010 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 38 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
Brassótól 45 km-re északra az Olt bal partján, annak nagy kanyarjában fekszik.[3][4]
Története
1630-ban Bethlen Gábor több más birtokkal együtt teremi Sükösd Györgynek adományozta.[5] 1659-ben Barcsay Ákos a település felét eladta Cserei Miklósnak, 1661-ben I. Apafi Mihály biztosította a fiúági öröklést a családnak.[6]
1679-ben villa Augustini néven említik.[7] Határában a Manaștirea hegycsúcson egykor ortodox kolostor állott 1764-ben Buccow tábornok romboltatta le. Köveiből épült a mai ortodoxtemplom.[8]
1910-ben 984 lakosából 832 román, 76 magyar és 2 német volt.[9] A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.[10] 1918 december 1-én Ágostonfalváról indult az Székely Hadtest első, székely önkénteseket szállító páncélvonata Kolozsvárra.[11]