Ágfalva

A Soproni-hegység lábánál fekszik Soprontól 4 km-re. 2011. szeptember 25-től ismét van közúti kapcsolata az ausztriai Somfalvával is,^[3] de ezt az utat 2015. március 31-től a munkába ingázók Ausztriába irányuló megnövekedett forgalmának elterelése érdekében a somfalvai temetőnél hétköznap 5 és 8 óra, illetve 16 és 19 óra között lezárják.^[4]

Első írásos említése 1194-ből maradt fenn Dag néven. Az Árpád-korban jelentős részben németek lakták. A 13. században a borsmonostori apátság birtoka. Neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok után Sopron város kezébe került, és 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.

A Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben, az 1550-es években indult.

Az 1832-ben kitört kolerajárvány a településen 92 halálos áldozatot szedett, majd az 1873-ban megismétlődő kolerajárványban újabb 83 agendorfi lakos halt meg.

A 19–20. század fordulóján a község lakossága 1816 fő volt, melyből 1760 német anyanyelvű. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, és a paraszti gazdaságok mellett sokan a brennbergbányai bányában is dolgoztak.^[5]

Az I. világháború utáni interregnum fontos eseményei az 1921. augusztus 28-i és szeptember 8-i ágfalvi harcok (első ágfalvi összecsapás, második ágfalvi összecsapás), amelyek során a nyugati határszélnek az 1919-es saint-germaini békeszerződés általi Ausztriához csatolása ellen felkelő magyar szabadcsapatok (a Rongyos Gárda^[6]) összecsaptak az osztrák csendőrséggel, és azt visszavonulásra kényszerítették.

Az 1921. december 14. és 16. közötti soproni népszavazás eredményeképp Magyarországhoz csatolták, mert bár a népszavazáson Ágfalva lakosságának túlnyomó többsége, 82,21%-a^[5][6] az Ausztriához való csatlakozásra szavazott, a teljes népszavazási területen a többség a Magyarországhoz tartozást támogatta.

A II. világháborút követő időszak tragikus cezúrát hozott a falu életében: Ágfalváról 1537 németet telepítettek ki.^[7] Akik addig itt éltek, azok kevés kivétellel eltűntek.

2002-ben az önkormányzat emlékművet állított a soproni népszavazásnak, amit a népszavazás helyi eredményeire való tekintettel a település német nemzetiségi önkormányzat ellenzett.^[5][6]

2006 óta itt tartják a Nemzetközi Ikerfesztivált, aminek aprópóját az adta, hogy a településen 16 kettes és két hármas iker élt korábban.^[8]

Ágfalva kapcsolatokat tart fenn a szomszédos, ausztriai Lépesfalva és Somfalva, valamint a németországi Schefflenz településekkel.

Ágfalva német neve Agendorf. Horvátul két alak terjedt el: a kópházi horvátok által használt Agendof és a fertőhomoki horvátok által használt Gendof.^[9]

• 1990–1994: Bartal József (független)^[10]
• 1994–1998: Wágner Géza (független)^[11]
• 1998–2002: Wágner Géza (független)^[12]
• 2002–2004: Wágner Géza (független)^[13]
• 2004–2006: Gaál István (független)^[14]
• 2006–2010: Gaál István (független)^[15]
• 2010–2014: Gaál István (független)^[16]
• 2014–2019: Pék Zsuzsánna (független)^[17]
• 2019–2024: Pék Zsuzsánna (független)^[1]
• 2024-től:

A településen 2004. július 18-án időközi polgármester-választást tartottak,^[14] az előző polgármester halála miatt.^[18]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 17% németnek, 0,6%-a horvátnak, 0,4%-a cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, evangélikus 18,1%, felekezeten kívüli 8,3%, református 2,9% (17% nem nyilatkozott).^[19]

• Római katolikus templom (késő barokk)
• Evangélikus templom (késő barokk)

• A nyugat-magyarországi felkelés és a soproni népszavazás

• Hivatalos honlap

	Somfalva
Lépesfalva	Ágfalva	Sopron